Hernyók és lepkék

Mindennek megvan a maga módja és a maga ideje. Például annak is, ahogyan a hernyókból lepkék lesznek (mármint ahogyan bizonyos hernyókból bizonyos lepkék). A lepkék feltűnőek, sokféle van belőlük (rengeteg változat), az egyéb rovarokhoz hasonlóan önmaguktól fordulnak elő a környezetben (vagyis tulajdonképpen ingyen vannak), ráadásul nagy számban -- tehát ideális alanyai a gyűjtésnek és a rendszerezésnek. Mindez elmondható a hernyókról is.

Tekintsünk most el a lehetséges filozófiai kérdésektől (Milyen tekintetben és hogyan azonos a hernyó a lepkével? úgy azonos-e, mint ahogyan mi azonosak vagyunk a tegnapi önmagunkkal? a pete vagy a hernyó potenciálisan tud-e repülni? A bábból kikelő lepke jó analógia-e a test feltámadására?), és maradjunk egy gyakorlati kérdésnél: 

de honnan lehet tudni, hogy egy adott hernyóból miféle lepke válik? 

Majdhogynem sehonnan. Az átalakulás (metamorphosis) egy lenyűgöző dolog -- a puhácska, hengeres hernyóból egy majdhogynem csupán kétdimenziós valami lesz -- de a zöld hernyóból nem feltétlenül lesz zöld lepke, se a pöttyösből pöttyös, és így tovább (és a szőrös hernyóból végképp nem lesz szőrös lepke). Ha a két jelenséget össze akarjuk kötni, akkor vagy hazavisszük és felneveljük a hernyót (már amennyiben ez a helyes ige), és kivárjuk a végső állapotát. Vagy pedig találunk valami jó kis szakirodalmat.

Például ezt a könyvet: C. F. Vogel, Chronologischer Raupenkalender, oder, Naturgeschichte der europäischen Raupen : wie dieselben der Zeit nach in gewissen Monaten in der Natur zum Vorschein kommen : nebst einem einleitenden Vorbericht über das Aufsuchen und zweckmässige Erziehen der Raupen, Auffinden und Ueberwintern der Puppen, Einfangen und Aufbewahren der Schmetterlinge etc. (Berlin: Bade, 1837). Ez egy igazi kézikönyv az amateur természetbúvárok és lepkevadászok számára. Az analfabétákat és a kisgyerekeket 41 táblányi színes rézmetszet gyönyörködteti, az olvasni tudókat (mármint akik értik a németet és a 19. századi biológus-latint) pedig az a segédeszköz, amit a csudálatosan praktikus és rendszerező 19. századi német elme a kezükbe ad. A hosszú leíró cím ugyanis körülbelül annyit tesz magyarul: Időrend szerinti hernyó-naptár, avagy az európai hernyók természettörténete: hogyan jelennek meg azok időrendben bizonyos hónapokban a természetben: mellette egy bevezető elöljáró-beszéddel a hernyók kereséséről és okszerű felneveléséről, a bábok felleléséről és átteleltetéséről, a lepkék befogásáról és megőrzéséről. És csakugyan mindez megtalálható a kötetben. A használati értéket csupán az csökkenti, hogy az állatok megnevezése sokszor nem a "mai" tudományos latin nevükön történik, hanem egy kézenfekvőbb és egyszerűbb latin néven (ezért 3-4 különböző latin elnevezés összevetése is szükséges lehet). És vannak olyan trükkösebb hernyók is, amelyek egészen máshogy néznek ki hernyó-létük különböző szakaszaiban.

 

A következő ábrákon például az egyik legcsudálatosabb lepkék, a szenderfélék (sphyngidae) néhányának a hernyója látszik, úgymint:  

1-2: ma: Deilephila elpenor  (a valóságban is neonrózsaszínes)

és 3: ma: Deilephila porcellus

és:

4-5: ma: Macroglossum stellatarum (kacsafarkú szender)

7: Tau bombyx (jún.-aug.) = Phalena tau = ma: Aglia tau - jól látható a tau-szerű folt a szárnyon.

Vagy itt vannak ezek (a ferdén álló a valóságban is ilyen fura)

2: Bombyx Carpini = ma: Saturnia pavonia (?)

3: ma: Saturnia spini:

6: ma: Saturnia pyri: 

Képek forrása (és kiváló határozó-segédlet, tojástól a lepkéig): www.lepiforum.de. Egy másik oldal, ami mintha csak a kötet mai megvalósulása lenne: http://www.schmetterling-raupe.de. Az oldalt egy német hobbi-lepkész hozta létre, és itt is vannak hernyó-előfordulások havi bontásban.