A média tele van (elektromos: net plusz tv-rádió, csak a mandineren 3 poszt...) egy projectummal: valami 5000 privát fotót digitalizált és válogatott két levéltáros (OSA archívum, naná), és szépen feltették a netre. A képek 1900-1989 közöttiek, jók, és a fortepan.hu (stílusos név) honlapon érhetőek el, és ráadásul szabadon felhasználhatóak. Néhány nem-tematikusan válogatott kép, csak a szemlélés öröméért.

Jaj. Megnőtt az ecetfa az udvaron, igen, tudom. Akkor fogjunk hozzá. "Szeretem a mindennapi kihívásokat". Szereti a halál.

Két staffázsalak a tájban.

A kanti fenséges-fogalom egyik hiányosságának tartom, hogy nem tudja kifejezni azt a rokonjellegű tapasztalatot, hogy a hegy mögött van egy másik hegy, amögött egy másik és így a végtelenig, illetve (illetve!) amíg a hátunk mögé nem érünk. Sajnos a kanti fenséges meglehetősen limitált fenséges.

Az asztalok bizonyára zöld zománcfestékkel vannak festve. Csak egy papírhuszasom van, amit nem akartam felváltani.

Madame Bovary a déli verőn.

Budapest Weltstadt.

Perspektivikus rövidülés.

Ha nem lenne fekete-fehér film, sose tudnánk meg a valóságnak azt az apró részletét, hogy a libák ennyire jól visszaverik a napfényt -- szemben minden más elemmel a képen.
No comments:
Post a Comment