Kortárs popzene

A sajnálatosan megújult Petőfi Rádió (fiatalkorúaknak MR2) egyik előnye, hogy nem kell idegesítően fiatal fiatalokkal együtt undorító helyeken időzni ahhoz, hogy megtudjuk, mik a mai menő zenék. A pulcsink meg a hajunk nem issza be a füstöt, nincs túlvezérelt basszus és 500 forintos sör -- és képben lehetünk, legalább egy kicsit. A sok hulladék közt néha érdekesebb dolgok is felbukkannak. Szemle!

1) A Pamut zenekar Képzeld el c. száma. Fogalmam sincs, kik ők, és a srácnak nem túl jó a hangja. Nem szeretem Lennont. Petőfi Sándort kimondottan kártékony politikai szereplőnek tartom. De ezt akkor is meg kell hallgatni. Egy szürreális, esetlen és mégis! nagyon vicces és jó kis feldolgozás, prozódiai gondokkal együtt. Hogy a zenekar nem nevette szét, az is egy jó pont. Világszabadság!



2) A Vad Fruttik Sárga Zsiguli c. száma.
Mindenkinek, aki már únja a Belga túlkorosgimnazista szöveg- és gondolatvilágát, de szeretne valami rap-félét a fülébe tömni. A Vad Fruttik vidékiek (Várpalota, Dunántúl, Magyarország) és szellemesek és önirónikusak. Ebben a számukban a kisvárosi életér
zés és a retróhullám amalgámozódik egy eszperente-repkísérlettel. Figyeljünk a szöveg Pozitiv Üzenetére, amely a Nagy Közös Evésről szól. -- még ebben is életközelibbek, mint a Belga:

"álmot láttam
melyben a ház előtti nagy öregek
paprikás krumplira vetettek szemet
Nem kellett kender, nem kellet hó
egymással enni, csak az volt a jó"



3) A Vad Fruttik Lehetek én is c. száma.
Jó, elsőre tényleg úgy indul, mintha egy ismerős Kispál-dallamot játszanának a fiúk (aminek a címe persze nem jut eszembe) -- aztán meg nem úgy megy tovább. Ami az egészben szép, az egyrészt a szöveg (senem lovasi-klónozás, senem drogos-egotripes-kvimbis szürreália), másrészt az, ahogyan a zenét megcsinálják. Senem egy Kispál-klón gitárbanda, senem feszengős-nyökögős, agyból vagy izomból (vagy még csak onnan se) artikuláló magyarrepperek (mint a Ludditák, pölö). Itt tudnak zenélni is meg énekelni is. Ahogyan az akkordmenet ott van, ahogyan hozzá tudnak fogni a szimfonikus hangzáshoz, ahogyan telítve van az egész hangzás. Ehhez a zenéhez érdemes rátolni a kábelt a hifitorony erősítőjére. Csöves hangzás előnyben. És egyáltalán: miféle banda az, amelyik olyan szósorozatokat tud zenésíteni, mint: "szíve eddig soha nem tapasztalt mértékben" -- és nem lesz belőle Belga-féle feszengés, hanem valami lendületes dolog?


4) Kardos Horváth János. Földlakó.
Már az is vicces és "retró", hogy valakinek nem trendy anglosaxony művészneve van (Zana "ganxta - döglégy [stb] zolee" Zoltán, és a többi kétszótagos proli f----: XY junior, majka, utyu, putyu, satöbbi), hanem egy felnőtt emberhez illő. Mint pl. Máté Péter, Dobos Attila, és így tovább. És akkor itt ez a dal. Ami teljesen jól tükrözi azt a fajta (teljesen érthető és emberi) gügyeséget, ami azokat a fiatal (35 alatti) szülőket jellemzi, akik megfelelően szocializálódtak arra, hogy szeressék egymást és örüljenek a gyereküknek. (Apák esetében ez nagyon derűs dolog). A kiállás is meg a szöveg is egyszerre olyan, mintha a 70-es években lennénk: indul a lemez első oldala, első szám. Kicsit a gyerekekhez legügyésített Fonográf, Albatrosz, de emberi léptékekkel. A szöveg egyszerű, mint egy Republic- vagy Padödö-dal, de iróniát is tartalmaz nyomokban. A szerzőnek vannak egyéb dalai, direkt gyerekeknek -- csak szülőknek!


---
és itt az oldal, amivel a youtube-klippekről le lehet lopni a hangsávot: http://vidtomp3.info/ mp3-ban.