A számítógép, a nyomtatók és a szövegszerkesztő programok jóvoltából rengeteg fájdalmasan rossz és igénytelenül szerkesztett nyomtatott szöveg kerül a szemünk elé. Ha kezünkbe veszünk egy átlagos, ma kiadott könyvet és összevetjük a 20. század előtti könyvekkel (tömegesen találunk ilyet a googlebooks oldalán, vagy a bsb-n, a gallicán), hasonló dolgot láthatunk: a régi könyvek intelligensebbek, felhasználóbarátabbak. Egy régi könyv értelmes betűtípussal van szedve, a részek hierarchiája egyértelmű, és az olvasó --mivel rengeteg eszköz segíti-- mindig tudhatja, hol tart és mit olvas. Könyvajánló -- avagy miért olvassunk régi kiadásokat az újabbak helyett?
Macrobius kommentárja Cicero Somnium Scipionisához. Hogyan néz ki egy filozófiai szöveg 1526-ban?
Címlapmetszet antik utalásokkal.
A köteten belül egy több könyvből álló mű egyik könyvének a kezdete. A szerző neve, a mű neve ("címe"), a könyv sorszáma, továbbá az első fejezet tartalmát ismertető cím.
Egy másik mű eleje. A kétkönyvnyi mű kezdetét egy nagyobb és díszesebb iniciálé jelzi -- érdemes az nyomtatott felület arányait meg felépítését megfigyelni. Az oldal mérete kb. 19 x 29 cm (legalábbis ennyit mér a foxit reader), vagyis egy A4-es felületről van szó. Nagyjából. Ennek a könyvnek az olvasásához asztal vagy olvasópult kell.
A lambda-diagram, ami a szöveget teszi érthetővé.
Egy másik diagramm. Az ábra és a szöveg viszonya az érdekes.
Egy másik diagramm: a szárazföld és a világtenger.
Egy könyv eleje újra.
Egy könyvön belüli fejezet kezdete: kurzivált fejezetcím, ami a fejezet tartalmára utal; iniciálé helyett egy annál kisebb verzális (nyomtatott nagybetű), ami a fejezet kezdetét emeli ki, lapszéli glossza.
Modern kritikai kiadásban (1868, Teubner) ugyanaz a szövegrészlet.
No comments:
Post a Comment