péntek, 29-e, este 6,
a várfal-sétány (vagy mi) környéke*
irodalmi felolvasás:
Szigeti Csaba olvas fel részleteket
J. Roubaud
a Nagy londoni tűzvész c. regényének
nagyon-régóta-húzódó-és-most-befejezett fordításából.
A fordító régi occitán költészettel, irodalomtörténettel, poétikával stb-vel foglalkozik, tanított Pécsett és Miskolcon, nagyon jó és rajongott előadó, jeles tudós stb stb, írt egy könyvet "A hímfarkas bőre" címmel, stb stb és okos dolgok találhatók tőle a neten.
Itt egy interjú vele. Idézet:
[Litera] És mit tanult Roubaud-tól?
[SzCs.]Imádtam. Imádtam, hogy elképesztő természettudományos, szűkebben matematikai, még szűkebben pozitív egész számok, még szűkebben kombinatorikai műveltségében van egy óriási angol, világirodalmi műveltsége, hogy mer montaigne-i módon szabad ember lenni (vagyis úgy, hogy közben tisztában van kötöttségeinkkel). Magyarán, valami olyasmit tanultam meg, hogy bár ezeket külön tartjuk a világban, de a történeti és filozófiatörténeti és költészettörténeti és mindenféle érdekeltséget – nagyon nehéz, elképesztő nehéz – de össze lehet tartani. Ennyire egyszerű, össze lehet tartani.
*(ott a várfal mögött, "kultúrkert" a név, szoktak ott jazzkoncertek is lenni)
Tuesday, 26 May 2009
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
3 comments:
ott dolgozik a bori!!! lehet latinul rendelni:)
ó, csak nem egy szőke lány a Bori?
nem nem szoke!:) se kivul se belul:) fekete szemu barna lany mondtam mar rendeljen latinul aki erti az a bori:)
Post a Comment