Showing posts with label tabernaculum. Show all posts
Showing posts with label tabernaculum. Show all posts

Sunday, 12 April 2009

Candelabrum

Mózesnek meg volt mondva, hogy csináljon mécstartót. És ő csináltatott is. Aztán ez ott állt a szentélyben, aztán a rómaiak elvitték. Titus diadalívén ki is ábrázolták, miképpen. Aztán valahogy elkeveredett valahová a történelem során, mint a Frigyláda meg a borostyánszoba, meg annyi minden más. Akinek szeme van a látásra, meg tudja számolni a karok számát. Ez a tárgy a menóra. Izrael állam címerében is szerepel.


Aztán van a hanukka(h) ünnepe. Egy hasonló objektummal. Amit a közember leginkább onnan ismerhet (média! média!), hogy a főváros közterein ilyen nagy, rozsdamentes izék tűnnek fel [jellemzően pl. a Nyugati téren, a Skála előtt], olykor rendőri biztosítással, egyik oldalon általában örvendező-táncoló (vélhetően zsidó) fiatalokkal, olykor politizáló főbíróval, másik oldalon meg morcoskodó fiatalokkal (akikről a megkérdezésük nélkül is "egészen biztos" hogy antiszemiták) .


A hanukka(h) ünnepe a zsidóság és a vallástörténeti könyveket olvasók szerint a Szentély újraszentelésére emlékeztet; az "egyéb" kategóriájú írások olvasói szerint ez igazából napforduló-ünnep némi vallásos beütéssel.* A hanukiának (mert ezt az objektet így hívják) 8 + 1 ága van.
* Hogy igazából miért is kellene megünnepelni egy csillagászati eseményt, az persze rejtély a szkeptikus olvasó előtt, különösen ha figyelembe vesszük mindazt a történeti-vallásos hátteret, amit a zsidóság odaskiccel a rituálé mögé. Persze a szkeptikus olvasó azt se érti, hogy ha tényleg annyira fontos a napforduló, akkor a kereszténység miért evangéliumokon és leveleken alapul, és nem valamelyik csillagászati táblázaton (ami hozzáférhető volt a későantikvitástól). Megfoghatatlan.
Mindez izgalmas, mint minden ezotikum. A középkori átlagember viszont nem látta se a Titus-diadalívet, és jó eséllyel semmit se tudott egy nyelvileg és rituálisan is elzárkózó idegen kultúra fényes ünnepéről, amiből amúgy valószínüleg egy betűt se értett. Viszont láthatott valami mást.

Az Exodust ugyanis a latin keresztények is komolyan vették. Ők nem ismerik a "menóra" szót (mert hát honnan?): nekik az Exodus szövege egy "candelabrum" nevű tárgyat ír le, részleteiben némiképp eltérően a héber és görög szövegtől. Ennek a tárgynak egyrészt jelentése is van: minden gömböcske, csészécske és kis bigyó jelent valamit a leleményes olvasók szerint -- elvégre a fények hordozója a candelabrum, aminek az ószövetségi leírása az újszövetségben beteljesedő dolgokat jelzi előre. Másrészt meg a leírás alapján meg is építhető a tárgy.

Meg is építik, általában bronzból (drága dolog egy ilyet kiviteleztetni), bár mára nem túl sok maradt fenn belőlük: példa rá Braunschweig, Milano, Essen. Ezeket a tárgyakat leginkább "siebenarmiger Leuchter"-nek nevezi a művtörténet.


Ezek persze nem olvasólámpának készülnek az ágy mellé. Templomokban állnak. Itt ez a fenti pl. az esseni dómban. 1000 körül készült, magassága 2,26 méter, fesztávolság: 1,88 méter.
Aztán itt egy másik. Braunschweig, a 12. szd vége óta dokumentált. Magasság: 4 méter 80 centi (!), fesztáv: 4 méter 30 centi (!).



Credits etc.
a hanukkai képet a reakcióról loptam, a Titus-ív wikimedia commons.
A hanukkáról ír a Hit Gyülekezete hetilapja. Ilyesfélékben nem tévednek.

Tuesday, 31 March 2009

Ezékiel temploma

Ezékiel nagypróféta látomást lát. Többet is.
Az egyik (Ez 40-42) egy nagyszabású látomás, az új templomról. Az új templom egy épületkomplexum, olyan város-szerű valami (40:2). Hosszadalmas és részletesen leírt dolog. Konkrétan, méretekkel.

Jó, jó -- kérdezik az olvasók -- de miért van egy műszaki-építészeti leírás benne a kinyilatkoztatásban? És mit lehet vele kezdeni? Miért mondja el a nagypróféta (mert nem ám valami épp-hogy-nem-lényegtelen prófétáról van szó), hogy a látomás során felmért templom mekkora? Még ha régész volna vagy földmérő. Bizonyára jelent valamit ez az egész. Ebből könnyen lesz allegorikus magyarázat.

De a 12. században van egy máshogy kíváncsi olvasó, bizonyos Richardus (also known as "Szentviktori Richárd") egy egész könyvet ír erről a felmérésről. Mert neki fontos, hogy először azt értsük meg rendesen, ami oda van írva, és csak utána magyarázzuk allegorikusan. És Richardus rajzol, hogy a szöveg átlátható legyen. Ilyesmiket rajzol (19. szdi átrajzolások):

Generalplan. Mindennel.
A templom egyik részlete. Kicsit a román stílus szerint, kicsit normannosan, de a mienké.

A templom alaprajza. Remélhetőleg ismerős ---

Monday, 16 March 2009

Exodus 20sqq

Exodus: a kultuszhely és a kultuszhoz tartozó eszközök leírása.
A szöveg gondot okoz majd mindenkor, amikor a kultusz és a kép viszonya kérdésessé válik.
A Károli-fordítás (jelen célunkra elégséges) szövege szerint:

20:2 Én, az ùr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földérôl, a szolgálat házából.
20:3 Ne legyenek néked idegen isteneid én elôttem.
20:4 Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
20:5 Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az ùr a te Istened, féltônszeretô Isten vagyok
20:23 Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket, és arany isteneket se csináljatok magatoknak.

---- snitt ----

25:8 És készítsenek nékem szent hajlékot, hogy ő közöttök lakozzam.
25:9 Mindenestől úgy csináljátok, a mint én megmutatom néked a hajléknak formáját, és annak minden edényeinek formáját.
25:10 És csináljanak egy ládát sittim-fából; harmadfél sing hosszút, másfél sing széleset, és másfél sing magasat.
...
25:18 Csinálj két Kérubot is aranyból, vert aranyból csináld azokat a fedélnek két végére.
25:19 Az egyik Kérubot csináld az egyik végére innen, a másik Kérubot a másik végére onnan: a fedélből csináljátok ki a Kérubokat annak két végén.
25:20 A Kérubok pedig terjeszszék ki szárnyaikat fölfelé, betakarva szárnyaikkal a fedelet; arczaik egymásfelé legyenek; a Kérubok arczai a fedél felé forduljanak.
...
26:31 És csinálj függönyt, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből; Kérubokkal, mestermunkával készítsék azt.

Luther-Biblia (1545) online: zeno.org.