Showing posts with label bölcsességi irodalom. Show all posts
Showing posts with label bölcsességi irodalom. Show all posts

Friday, 3 February 2017

Ne unalmaskodjál!

Aki nem tudja lekötni vagy szórakoztatni magát, az manapság igen könnyen szórakoztatva tud lenni; egy egész szórakoztatóipar épül arra, hogy a jobb híján unatkozó, nem-produktiv emberek fejét ideig-óráig kitöltse valamivel. Minderről sokat lehetne akár moralizálni is: elvégre az unalom a filozófiailag "komolyan" tárgyalható témák közé emelkedett a 20. század során Heideggerrel (Lét és idő!* -- és itt nem a monotóniáról van szó), majd az egzisztencialistákkal. De ezzel még mindig a szubjektumnak ugyanabban a pocsolyájában tapicskolunk: az én unatkozik, és vagy szórakoztatjuk, vagy elmagyarázzuk neki, hogy ebből hogyan lesz létmegértés.Ha valaki meg akarná írni az unalom fenomenológiájának monográfiáját, ki kellene térnie az unalmas emberekre is, és az [unalmas] fenomenológiai leirás, elemzés és moralizálás után meg kellene említenie (már ha történeti szempontok felmerülhetnek) az olyan műveket is, amelyek az unalmasság elkerülésére is kitérnek -- vagyis a "Ne unatkozz!"helyett a "Ne untass másokat!"  maximát javasolják. 

A derék jezsuita Faludi Ferenc (aki nem mellesleg nyugat-dunántúli volt, a század egyik legjobb prózaírója, verseit a szintén corregionalis Batsányi adta ki**) számos erkölcsnevelő művet írt-fordított-dolgozott át a 18. század második felében, miközben hivatalos teendőit látta el, amolyan klerikál-bölcsész-adminisztrátor jolly jokerként. Lefordította Gracián Oráculo manual-ját is.*** Innen a következő, kommunikációelméleti szempontból is fontos maxima.****
 




És hogy méginkább utile cum dulci legyen az oktatás, egy másik nyugatdunántúli litterátor, Nagy József szanyi plébánus ezt az egész kötetet versbe foglalta. A fenti maxima kinéz eképp: 


(Udvari kátó, vagy is, Grátzián Boldizsárnak Faludi Ferencz által magyarra fordítatott CCC maximái... Győrött: Streibig József betűivel, 1790)


* Egy hasznos tanulmány, a Lét és idő utáni időről: Schwendtner Tibor: A filozófia és a mély unalom: A metafizika kezdetének problémája Heidegger 1929/30-as előadásaiban, MaFilSz. (Tekintsünk most el attól, hogy a heideggeri unalom-leírások validitása mennyire megkérdőjelezhető --  vagyis ha az unalom megtapasztalása [amire aztán egy nagy elméleti épületet húz fel a szerző] nem hozzáférhető élmény azoknak, akiknek elméje fábrikaként ontja a gondolatokat? Hallgassunk arról is, hogy vajon e filozófia mennyivel több gyenge és esetleges szójátékokra felhúzott, ügyetlen moralizálási kísérleteknél.)
** Batsányi maga sajnos nem volt annyira jó költő, mint Faludi (amint az összkiadása végigolvasásából bárki beláthatja). Ehol ë a legfrissebb irodalom Faludiról (neospenót).
*** Faludi prózai művei természetesen jószerivel hozzáférhetetlenek voltak 200 éven át; a 80-as években kijött válogatáskötet igazából használhatatlan; a kritikai kiadás (Faludi Ferenc Prózai művei, I–II, kiad. Vörös Imre, Uray Piroska, Bp., Akadémiai, 1991 (Régi Magyar Prózai Emlékek, 8)) meg legfeljebb egyetemi könyvtárakban van meg. A megoldás természetesen a googlebooks: a jeles magyar író köteteit természetesen nem az OSZK, a magyar írásbeliség csillagrombolója és halálcsillaga digitalizálta, aminek őrködnie kellene nyelvi örökségünk felett, hanem a megszokott módon a bécsi Nationalbibliothek. (Az OSZK furcsának ható, érdemben nyilvánvalóan használhatatlan és talán teljesen megdöglött ELDORADO-projektjét lásd itt. Igazi hungarikum: 2016-ban már online lehet bibliográfiai leírásokban keresni, sőt: ha hatalmas szerencsénk van, és már nem jogdíjas, akkor esetleg meg is lehet nézni a dokumentumot. Ha digitalizálva van és jogvédett, akkor az ún. Eldorado-pontokon lehet megnézni a dokumentumot -- "csak az OSZK épületében, dedikált terminálokon" (vagyis nem lehet megúszni a zarándoklatot a budai várba). Miközben a régi dokumentumokat kis szerencsével megtalálhatjuk máshol és letölthetjük, Faludit jelesül itt).
**** Bölts és figyelmetes udvari ember ...  második század, Nagyszombat, 1772.

Saturday, 13 March 2010

Talált idézet

Némi bölcsességi irodalom. Nagyböjt 4. szerdájáról.

Példabeszédek könyve,
12. fejezet

13 Az ajkak hibáiba bonyolódik a rossz, az igaz megmenekül a szorongatástól.
14 Szája gyümölcséből jóllakik jóval az ember, mindenki élvezi tettének jutalmát.
15 A bolond egyenesnek véli útját, az okos ember hallgat a tanácsra.
16 A balgán rossz kedve mindjárt meglátszik, az okos elrejti kudarcát.
17 Az igazat adja tovább, aki megmondja, mi hogy volt, a hamis tanú meg csak a hamisságot.
18 Egynémely fecsegő úgy hat, mint a kardszúrás, de a bölcsek nyelve gyógyulást hoz.
19 Az igazmondó ajak mindig megmarad, de a hazugság nyelve csak egy pillanatig.
20 A gonoszságot forralóknak keserűség a szívük, azoké, akik jótanácsot adnak, csupa öröm.
21 Az igazat nem éri soha veszedelem, hanem a rosszak tele vannak bajjal.
22 Iszonyat az Úrnak a hazug ajak, akik a jót teszik, elnyerik tetszését.
23 Az okos ember visszatartja ítéletét, a dőrék szíve kikürtöli bolondságát.
24 A szorgalmasok keze uralomra jut, a lusta kéz meg kényszermunkát végez.
25 A szívbeli bánat lesújtja az embert, de egy jóságos szó újra felvidítja.
26 Aki jóbarátunk, az pártatlan bíránk, a gonoszokat útjuk tévedésbe viszi.
27 Sohasem süt vadat magának a lusta, a serénység nagy kincs az embernek.
28 Az igazságosság útja az életre visz, a rosszindulatúak útja a halálba.

13. fejezet

1 A bölcs fiú örül, ha megintik, az elbizakodott meg sem hallgatja a feddést.
2 Szája gyümölcséből jót eszik az ember, a hűtlenek terve erőszakoskodás.
3 Megőrzi életét, aki vigyáz a szájára, aki száját kitátja, arra pusztulás vár.
4 Vágyik a lustának a lelke, de hiába, a szorgalmasnak beteljesül a vágya.
5 Az igaz gyűlöli a hazug beszédet, a gonosz viszályt és gyalázatot terjeszt.
6 Az igazság megőrzi az úton a tisztességet, de a bűn a bűnös bukását okozza.
7 Van, aki játssza a nagyot, noha semmije sincs, más a szegényt adja, bár nagy a vagyona.
8 Az ember életéért váltságdíj a vagyon, ám a szegény nem hall fenyegetést.
9 Az igazak fénye lobogva világít, a gonoszok lámpása meg kialszik.
10 Ahol a kevélység tanyáz, ott csak veszekedés van, az alázatosaknál bölcsesség lakik.
11 A hirtelen harácsolt vagyon semmivé lesz, aki szép lassan gyűjtöget, az gazdag lesz.
12 A megcsalt reménységtől beteg lesz a szív, a beteljesülő vágy az élet fája.
13 Aki megveti a tanítást, az elpusztul, a parancs tisztelője sértetlen marad.
14 A bölcs tanítása az élet forrása a halál hálójának elkerülésére.
15 A jónak belátása kegyelmet szerez, a gonoszok útja hajlíthatatlan.
16 Az okos megfontolt szándékkal cselekszik, bolondságot kotor elő a balgatag.