Showing posts with label allegória. Show all posts
Showing posts with label allegória. Show all posts

Friday, 28 January 2011

Egyiptom és az analóg világ


Egyiptomban kormányellenes zavargások, halottakkal -- ki tudja, lehet, hogy forradalom, vagy valami hasonló. A mi szempontunkból elsőre nem különösebben fontos (hosszabb távon igen, Közel-Kelet és az ottani olajellátás stabilitása, Izrael várható pánik- (és nem-pánik-) reakciói, az egyiptomi ellenzékbe töltögetett amerikai dollármilliók, ésatöbbi -- a következő 2 hónap külföldi híradásai).

Ami ebből érdekes: az egyiptomi kormány leállította az internetet Egyiptomban. Erről nem szólnak a hírek érdemben. Egyszer már volt ilyen: 2008-ban egy tenger alatti optikai kábel megsérült, és elmen az internet, mint az áram, Egyiptom nagy részén.

Most ez van (Heti Válasz, de itt a BBC is):
"Ezzel együtt az egyik legérdekesebb fejlemény már megtörtént: közép-európai idő szerint péntek hajnalban az egyiptomi hatóságok egyszerűen lekapcsolták az internetet. A hírek szerint az ország mind a négy szolgáltatója teljesítette a kairói kormányzat parancsát - annak létezését a hivatalosság persze tagadja. E lépéssel nemcsak az egyiptomi honlapok váltak elérhetetlenné, hanem a tüntetők sem tudnak kommunikálni vagy szervezkedni a különféle közösségi oldalakon. És persze alaposan nehezedik az eseményekről a világot tudósítani akarók helyzete is."
Mi történik, ha az emberektől elveszik azt a protézist, ami az internet? Most is ott ül sokezer egyiptomi a számítógépe előtt, ami most tényleg csak Personal Computer (PC), hálózat nélkül.

Egyiptom legyen egy allegória. Most éppen a világról való tudás és az önrendelkezés allegóriája. Mennyit ér a tudásunk, ha az teljes egészében egy tőlünk független rendszertől függ? mit is tudunk a világról, ha nincs wikipaedia és google? mit tudunk a barátainkról, ha nincs fácse? hány barátunkat tudjuk elérni, ha elveszítjük a mobiltelefonunkat?

A digitális világ közös illúzióra épül, amit nemigen szoktak megkérdőjelezni. Van és lesz áram, van és lesz internet. Ez így szokott lenni, de a jövőre ez nem garancia. Az analóg világ nehézkes, kényelmetlen (és lassan meghalnak, akik értettek hozzá). Az analóg világ küzködés és retro.

Ez a blog konkrétan (a szerzőn kívül) függ blogspot.com host-tól (akinek valamiért megéri, hogy ingyenes helyet adjanak ennek a blognak) és a magyarországi internetszolgáltatóktól.

Saturday, 27 March 2010

Mantegna & Minerva (és Bernardino)

The image “http://mini-site.louvre.fr/mantegna/images/intro_deco.jpg” cannot be displayed, because it contains errors.

Andrea Mantegna. Meglehetősen fontos renaissance festő (megh. 1506). Szent Sebestyénét és Halott Krisztusát nagyjából minden jobb művészettörténet-kötet bemutatja (középiskolás fok). Minervás allegóriája nem a legközismertebb munkája.

Ez itt egy gyönyörűszép oldal a Louvre-tól róla http://mini-site.louvre.fr/mantegna/
Innen efféléket tudhatunk meg a Minerva kiűzi a bűnöket az erény kertjéből c. képről: Isabella d'Este egy studiolot csináltat magának. Ez 1490 és 1530 közt nyeri el a végső formáját. Mantegna két képet fest ide, 1500-1502 körül. Az egyik a Parnassus, a másik a Minerva... A képek témáit a megrendelő adta, a Minerva jobbról kapja a fényt az eredeti rendeltetési helyén.

A képre kattintva a net talán legjobb repróját kapjuk a képről. A képről ld. Arasse korábban már belinkelt cikkét, valamint a JSTOR némely tanulmányait.

_____
Bónusz: egy bibliográfia ikonográfia témakörben, az ELTE jóvoltából (Művtört. Tsz, Eörsi Anna bibliográfiája).

Bónusz 2: Sziénai Szt. Bernardin (Bernardino) / S. Bernardino da Siena (megh. 1444) képe. Sano di Pietro freskója, Siena, Palazzo Publico, 1463.



Bernardin ferences vándorprédikátor volt. A Jézus neve-tisztelet tőle indul.
Egy megfontolandó részlet a fenti forrásból (ld. továbbá Arasse!): "Egy táblát vagy zászlót vitetett maga előtt. Rajta tizenkét napsugár koszorújában kék alapon három arany betű állt: IHS. Jézus nevének a címere ez (a latin Iesus Hominum Salvator első betűiből). Olyan korban, amikor Itália fejedelmei és csapatvezérei nevükkel büszkélkedtek, Bernardin Jézus nevének jelvényét mutatta föl, amelyben egyedül lehet megtalálni az üdvösséget, a békét és a diadalt. Előfordult, hogy hallgatói összetörték saját jelvényeiket, és Jézusét tették föl házukra. És a prédikációk után gyakran gyúltak kis máglyák, mert az emberek a hallottak nyomán elszórták és a lángokba vetették kártyáikat, díszruháikat, rossz könyveiket és képeiket.
[ezt csak a r'n'r' kedvéért:] Egy napon Visconti milánói herceg, akinek a szószékről kemény szavakkal szemére hányta kevélységét és kegyetlenségét, egy kelyhet ajándékozott Bernardinnak, színültig telve aranypénzzel. Az ajándékkal akarta elhallgattatni a kellemetlen leckéztetőt. Ő elfogadta a pénzt, nagyszámú szerencsétlen foglyot kiváltott rajta, és másnap ismét a herceg ellen szónokolt. Visconti tombolva utasította ki a városból, de Bernardin hamarosan visszatért."

Egyébként a hagiográfia kegyes szempontján túl Bernardinót a közgazdasági szakirodalom is jegyzi. Beszédeiben tárgyalta a sikeres vállalkozó jellemzőit, a piaci árat, a hasznot és a kereskedő szerepét, a pénzváltást, és (a korabeli keresztény teológiai hagyománynak megfelelően) gyűlölte az uzsorát (ami bevett gyakorlat volt a korabeli Itáliában).

A kép forrása, számos más képpel együtt, itáliai festőktől.