Showing posts with label barokk. Show all posts
Showing posts with label barokk. Show all posts

Friday, 18 May 2018

In memoriam FRF

(Terveztem ide egy fogalmazást a 20. század első harmadából származó francia papírpénzek esztétikájáról, arról, ahogyan a portrét összekapcsolják a tájképekkel,* meg ahogyan egészen sajátosan és eltéveszthetetlenül használják fel a felületet, meg ahogyan légies-akvarelles látványt produkálnak, a hivatalosan szekuláris állam szabadkőműves allegóriáiról, stb. Helyette azonban nézegessük ezt a százfrankos bankjegyet.)


A bankjegyet  1964/65-ben tervezték, meglehetősen konzervatív stílusban (a 40-es évek elején sem tűnt volna fel). Árad róla a francia identitás és kultúra, tökéletes középiskolai segédanyag volna (Pierre Corneille-t látjuk a bankjegyen, a nagy "klasszicista" drámaírót, fent Versailles színházának kulisszái előtt, lent szülővárosa, Rouen tájképe előtt). Mintha egy színes kosztümös filmet látnánk, az ún. "kardos-baszós-partraszállós" műfajból (fsz.: Jean Marais). De ha megnézzük, már a 40-es években is ezt a kedves, kicsit marcipános, polikróm stílust látjuk, és még a 70-es évek első éveiben is ilyenek a forgalomban lévő bankjegyek.**


Mindenesetre a "portré + tájkép" kompozíciós elv majdnem végig (= majdnem az euro bevezetéséig) megmaradt a franciáknál. A század közepe után azért inkább kevesebb ízléssel. 1968-tól már így fest szegény fejfájós Pascal (és 25 éven át ez volt az 500 frankos). Ezt a bankjegyet csak 3 év választja el a Corneille-százfrankostól -- meg egy egész grafikai világlátás.




Ami még sajátos a régebbi francia bankjegyeken: a tű okozta lyukak. Itt lent egy érzékletesebb példát látunk a fenti címlettel. Tipikus francia szokás volt, hogy a bankjegyeket gombostűvel a zakó zsebébe tűzték (a lyukas példányok sokkal gyakoribbak, mint a sértetlenek). A Trianon utáni magyar frankhamisító trollkodás részint ezen is bukott el --- nem utánozták ezt az apró részletet.  


Jó kis források: Wikipédia-cikk a francia bankjegyek azonosításához, meg egy szakoldal (https://banknoteindex.com), rengeteg csudálatos bankjegy-fotóval (a fentiek is innen).

* tkp. vicces, hogy azon a nevetséges lila Debussy-húszfrankoson is (1980) tájkép (festmény) + portré van. A 90-es évek kiadásaira már nem igaz ez az elv.
** Ezek miatt is érdekes, hogy egy rövid ideig, 1945 és '54 között egészen más stílus uralkodott, elég fáin, modern, art deco bankjegyekkel. A legjobban sikerült szerintem a Chateaubriand-500Fr (kép a Wikipédiáról van):


Friday, 16 February 2018

Meghalt Kallós

"91 évesen, szerdán meghalt Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató. A hírt a Kallós Zoltán Alapítvány illetékese közölte az MTI-vel. A neves néprajzkutató rövid szenvedés után válaszúti otthonában halt meg." 

Ez a szomorú, de nem igazán tragikus hír. Gyászba borul az egész népifejség, hatalmas életmű, hatalmas szolgálatot, többet tett, mint Bartók és Kodály, stb (és ez még mind igaz is). Itt csak a meghalás csudálatosan úri és irigylésre méltóan flegma módját (ami persze elsikkad a hivatalos kommunikációban) akarnók kiemelni: 1) 90 év után, 2) otthon meghalni, ráadásul 3) a saját szülőházában, plusz 4) hamvazószerdán, böjt kezdetén, a halandóságra emlékeztető napon -- ezt így, egybe!

Sunday, 12 February 2012

Talált idézet -- tánc


"1654-ben a jelmezbe öltözött ifjú XIV. Lajos és barátai eltáncolták 'A kis házalónak kicsi a kosara' és a 'Ne ingereld a kutyát, míg a faluba nem érsz' közmondásokat."


Natalie Zemon Davis, A közmondások...

Friday, 27 November 2009

Kert: Versailles 1


A Neptun-medence, a Sárkány-medence és a palota. 2007. Légifotó és 3D megjelenítés.

A Neptun-medence, a Sárkány-medence és a palota. 1679.






Sok-sok érdekesség a kertben:
Les Jardins de Versailles, http://720plan.ovh.net/~jardinsd/
És a szobrok.

(megjegyzés: a méretek kapcsán:
1) Versailles. Légifelvétel 3040 méter magasból.
2) Átlagos magyar kisváros. Légifelvétel 3050 méter magasból.
3) Átlagos magyar nagyváros. Légifelvétel 3050 méter magasból.)









"Les Cascades à la tête du bassin de l'Isle Roialle à Versailles"
A Perelle-família metszete. A fenti térkép bal oldalán látható medence korabeli ábrázolása.

Ajánlott: Centre de recherche de chateau de Versailles. -- Versaillesről minden, ami kép.

Friday, 20 November 2009

Kertelés, Dézaillier

Antoine-Joseph Dezallier d'Argenville (1680-1765).
29 évesen kiad egy könyvet, amit online is letölthet az értelmes ember.
A könyv azért érdekes, mert a francia barokk kert elméletét és gyakorlatát foglalja össze --de nem csak a főúri, hanem a polgárok számára is elérhető léptékben. Számos kiadást megér, angolra is fordítják, satöbbi. Képanyag a 174X-es kiadásból.









[kiegészítés: Catena -- egy amerikai oldal a történeti kertek történetéről: átalakításaikról és újraültetéseikről. Interaktiv térképekkel!]

Wednesday, 11 November 2009

Adventus principis

III. (Orániai) Vilmos angol király Hollandiába látogat 1691-ben. Ez önmagában kevéssé érdekes, lévén holland származású, Oránia (Orange / Oranje) hercege; fontosabb, hogy a Napkirály ellensége, aki a francia expanziós szándékokkal szemben megvédte Hollandia függetlenségét a hetvenes években. Az ő felesége az a Queen Mary, akinek a halálára Purcell megírja a Funeral Musick-ot (1694).

A király látogatását megörökítik -- pontosabban leírják és rézbe metszik. Ez a képes-szöveges kötet online is elérhető. Holland nyelven. Mindenesetre a képanyaga akkor is érthető, ha nem tudunk egyszerre németül _és_ angolul.


Ágyúlövések, díszkapuk, allegorikus képek, pompa és ünnepélyesség. Középkorra és még korábbra visszamenő elképzelések az adventus principis-ről.


[folyt. köv.]

Tuesday, 28 July 2009

Barokk tájépítészet 1: Maintenon


Le professionnel / A profi. Francia film, 1981-ből. Főszerepben J.-P. Belmondo, a profi. Nehezen feledhető alapfilm.

A film utolsó percei (megnézhetők pl. itt) jó képet adnak egy tipikus francia vidéki kastélyról, amit a középkor-reneszánsz után felbarokkosítottak és köréterveztek egy barokk tájat (aztán a 19. század persze hozzápiszkál az épülethez). A kastély létezik. Maintenonban áll, Chartres mellett, kb. 60 Km-re Párizstól (Maintenont leginkább onnan lehet ismerni, hogy XIV. Lajos szeretője / titkos felesége, Madame de Maintenon birtoka volt).

(a déli homlokzat, helikopter nélkül)

Amit látunk a filmen, az a Le Nôtre által tervezett táj(kert). Mi történik? Először enteriőröket látunk (selyemtapéta vagy papírtapéta a falakon, inkább 18-19. szd); majd Belmondo kilép az udvarra. Érdemes megfigyelni a téglafalba épített gótikus köveket, mint pl. a pálcás kapuzatot.

Aztán megpillantjuk a horizontot lezáró vízvezetéket (amit a versailles-i kert szökőkútjait látta volna el). Belmondo átballag a vizesárok feletti hídon, és elindul a helikopter felé. A helikopter egy homogén zöld, füves területen áll (ez bowling green angolul), ami geometrikus formát ad ki (ez fentről látszik). Kis, kúposra vágott bokrok (topiary work). A füvön látható egy meglehetősen szolíd minta -- két összefonódó "L" (ami Louis XIV jele): ezt a vörös színt pl. samottal szokták elérni. Érdemes figyelni, hogy a látható tér hogyan záródik: kétoldalt allék / fasorok (ezek a csatorna két partján futnak), hátul fák (és a vízvezeték) zárja körül.

(középen lenne a helikopter)

Amint a főhős a földre zuhan, láthatóbbá válik, hogy a zöld mezőt milyen szabályosan határolják a kavicsos sétányok, majd egyre nagyobb átlátást kapunk a térről, az emelkedő helikopternek köszönhetően. Láthatóvá válik, hogy a kastély külön szigeten áll, és külön szigeten történnek az események. Kibontakozik a zöld felület mintája -- tkp. egy négyzetes alaprajzú, négy sarkán olaszbástyás erődítés alaprajza, amit a sétautak vesznek körül, előtte egy íves védmű alaprajzát követő zölddel (jellegzetes francia megoldás a korban: amúgy ezek az erődítmények meglehetősen elavultak voltak már XIV. Lajos korában). A korabeli metszet nem így festi.

Ahogyan a gép (és a kamera) fordul, láthatóvá válik a csatorna (az Eure folyó) folytatása: a csatorna összeszűkítése sajátos optikai hatással jár. A monumentális, korabeli és befejezetlen vízvezeték (Vauban és La Hire, 1683-1710) a fák fölé magasodik.


Ezen a műholdképen jobban látszanak az alaprajz arányai, amit a csalóka rövidülés elbújtat. A vízvezeték irdatlanul magas, és igen messze van, egy ívköze 13 méter, magassága 25-28 méter. A fenti képen a fák jó, ha a feléig érnek. Háromszintes építmény lett volna (az elsőig jutottak).


így néz ki amúgy: kis fák is nőnek a tetején, a bordák meg jól tartják magukat. Wow!

Itt meg egy nagyjából korabeli metszet a kastélyról (Famille des Perelle, Planche 248 : Vue Du Château De Maintenon Prise Du Côté Des Cours D'Entrée...) -- az északi frontról.



Linkek:

A Perelle család korabeli metszetei erről és egyéb kastélyokról egy aukciós oldalon. A családnak különleges médiaprivilégiuma volt: a kastélyok nyomtatásban, metszeteken való ábrázolását csak nekik engedte meg a király.
Szép és creative commons-licencű fényképek efféle kastélyokról:
http://www.all-free-photos.com
Némi anyag a korabeli vízépítésről (a vízemelő Marly-ban):
http://world.std.com/~hmfh/machine1.htm

A filmen a háttérben Ennio Morricone Chi mai című szerzeménye szól. Tabulatúrában így fest.

Wednesday, 25 February 2009

Dido & Aeneas

"Háromfelvonásos opera, prológussal. Szövegét – Publius Vergilius Maro Aeneis című eposza nyomán – Nahum Tate írta"

1692: Purcell (nem Dominic, hanem Henry) egy lányiskolának megírja és elő is adják.
Tate librettóját nemigen szokták dícsérni az angolok sem, költői teljesítményei mián. Egy librettó, ami betölti funkcióját, vannak benne boszotkányok, tengerészek, főhős, főhősasszony, kupidók stb. Szép és szomorú történet szerelemről, halálról, szenvedélyről, de még az emó korszaka előttről.

Általában az első angol operának tartják, eléggé nagy irodalommal (> JSTOR). Általában mindenki imádja. Ha valaki sznobnak készül, elengedhetetlen. De akkor is az, ha csak kultúrember akar lenni felénk. Purcell zenéje hozza, amit csak a barokk zenétől, at its heights, el lehet várni: a zene értelmezi a szöveget, vidámmá tesz vagy összeszorítja a hallgató szívét és a többi -- mindezt úgy, hogy nem a "zeneszerző szenvedélyeit" akarja átvinni ránk, hanem a zenei retorika korban ismeretes szabályait használja fel. Rengetegen adták már elő a régizenészek közül. Manapság William Christie a recens sztár (a nyitány szerintem túl gyors); de Harnoncourt is tökéletes. És a nagy "highlight," called Dido's Lament:


   Thy hand, Belinda, darkness shades me,
On thy bosom let me rest,
More I would, but Death invades me;
Death is now a welcome guest.
When I am laid in earth, May my wrongs create
No trouble in thy breast;
Remember me, but ah! forget my fate.

Ugyanez, viva voce:
avec Mme Norman. A karthagói királynő afrikai. Az amerikai angol keret különösen vicces.
avec Mme Moyet. Kicsit redukáltabban, kicsit kocsmazenésen, kicsit dohányfüstösen. És hát in a British manner.

link:
annak, aki tud kottát olvasni (rendesen én sem).
annak, aki szereti a MIDI-t hallgatni a zene struktúrájáért.

Aktualitás: Pécsett, élőben!