Showing posts with label philosophia. Show all posts
Showing posts with label philosophia. Show all posts

Saturday, 3 January 2009

Ein Moment, bitte!

Kedves Olvasóim,

pontosan egy hónapja nem frissült az oldal. Hamarosan lesznek újabb fejlemények, ahogyan az új félév megkezdődik. Újabb pedagógiai kísérlet indul. Nagyszabású terveinknek csak a csillaghordozó szféra vet gátat -- de erről később többet. Addig ajánlom az oldal linkjeinek meglátogatását.




Az itt látható kép Herrade von Landsberg apátnő (megh. 1195) Hortus deliciarumából van. Ez egy nagy és erősen korábbi szerzőkre támaszkodó enciklopédia-féle. Egy kézirata volt, és az is odaveszett 1870-ben, amikor a frankok meg az alemánok háborúztak (a képeket és a szöveget még azelőtt külön publikálták, szerencsére). A könyvben több, mint 300 rajz volt (ezt itt a wikipaedia commons-ból vettem).
A képen a 7 artes látható, középen a filozófiával. És --nocsak!-- minden ars egy-egy nőalak! és a feliratok elmondják, mi van a kezükben!
A kép alján poéták avagy mágusok láthatóak, amint a kis nem-fehér madárkák (tisztátlan lelkek) sugalmaznak nekik mindenféle mágikus mesterkedéseket meg fikciós költészetet.

Saturday, 29 November 2008

Számos ajánló

Van ugye a Pythagoras nevéhez kötődő hagyomány, ami félig legendás elem, félig matematika:
számarányok, konszonanciák, kalapácsok, az Y, meg az, amit szám-spekulációnak neveznek. Egy félig-meddig metafizikai-ontológiai elképzelés a pozitiv egész számokról, az egyről, a kettőről, a háromról ... és azok tulajdonságairól stb.
Legalábbis így szoktuk gondolni, mert Pythagorastól semmi nem maradt fenn (ha ugyan leírt valamit): nincs központi forrás, és amit tudunk a pythagoreus elméletekből, különböző korú és fajtájú forrásokból cementálódik össze.

Fontos, és a sor végén álló közvetítők a közép- ill. neoplatonikus szerzők. Akiknek megvan a saját elképzelésük a világ eredetére, a létezőkre, és egyáltalán a 42-re. Az alapszöveg, a Timaeus persze részben maga is pythagoreus elképzeléseket használ fel (a világlélek). A pythagoreus tanok náluk hagyományozódnak, ők meg vagy értik, vagy nem értik, amit megőriznek. Ezt a hetes szám példájával demonstrálhatnánk, amelyik Pallas / Athéna és szűz.

1) Pessin kissé didaktikus és picit undergraduate-ízű (de nagyon tanulságos) cikke arról szól, hogy Boethius, aki tudhatóan egy görög matematikusra (Nicomachus) támaszkodik, vélhetően tisztában van a pitagoreus ontológiával és azzal, hogy a számok hogyan hozzák létre a világot (ezt ott el is magyarázza). Ebben a történetben nincsen világlélek, például.
2) Hopper cikke a nem-nemzett 7-ről meg azt mutatja meg, hogy a platonikus szerzők (és a hagyomány) mindig elmondják a 7-ről ugyanazt a dolgot, miközben már nem is értik, miért mondják -- ugyanis máshogyan és mást gondolnak a számokról. Amit Calcidius és Macrobius elmond a diagramm kapcsán a számokról, az túlnyomórészt a platonikus teória. Hopper és Pessin cikke a másik, neopyth. vonallal ismertet meg. A különbség egészen nyilvánvaló abban, ahogyan a 2-ről és a 3-ról gondolkodnak.

További

1) Az angol wiki Boethius-oldala. Nagyon gyenge és tévedések is vannak benne. Az egyetlen erénye, hogy hiteles kiadásban linkeli Boethius pythagorizáló munkáit: De musica, De arithmetica. A német wiki Boethius-oldala. A minőségi különbség magáért beszél.

Tuesday, 28 October 2008

Szám

Ezek az ábrák a különböző arányokat szemléltetik, egy kimondottan szépen kivitelezett 10. századi kódexből (Ms Köln Dombib. 185). A kódex Boethius De arithmeticáját tartalmazza (a képre kattintva sokkal szebb és nagyobb).



A "középkori ember" (mármint az olvasni tudó, 9-15. szd közti, ált. férfiember) nagyon szerette az efféle (és ennél egyszerűbb) diagrammokat. A diagrammok meglehetősen technikai dolgok: szemléletesek, vizuális formában ábrázolják a szövegben tárgyaltak összefüggéseit (ha akarjuk, azt is mondhatjuk: átfordítják a látás nyelvére az értelem által fölfogottakat, és viszont. Ha pszichologizálni akarnánk, a két agyfélteke működése közti kapcsolat másságáról is beszélhetnénk). Ezek a képek itt illusztrálnak (elvégre egy tankönyv-kézikönyvből származnak), de sok esetben a középkori kép-szöveg viszonyt nem lehet leírni a ma is szokásos illusztráció / ekphrasis dichotómiában (lásd pl. Hugo, De arca Noe).

Az első ábra a geometrikus, a második az arithmetikus, a harmadik a harmonikus arányokat mutatja. Ne feledjük: a korban a zene alapja a hangokhoz kötődő számarányok tudománya.


Ajánlott olvasmány (!): Hámori Miklós: Arányok és talányok. Online! (és rövid is)

Van élet a matekérettségi után! Aranymetszés, antik zeneelmélet, a fák növekedése és a napraforgó tányérja, a Fibonacci-sorozat és a pentatónia. Mindennek a szám az elve. És ehhez a belátáshoz nem kellenek butácska és primitiv amerikai filmek se (mint a Da Vinci Code vagy Nr. 23).

Vitraux

Laon egy város Párizstól 130 Km-re, északnyugatra. A városban van egy koragótikus katedrális: a Notre-Dame de Laon (tehát Szűz Máriának van szentelve). Nagyjából egyidős a párizsi Notre-Dame-mal (12. század második fele -13. szd. első fele). A katedrális iskolája híres teológiai iskola volt a 11. szd. végén és a 12. szd. elején: Abaelardus is járt oda > Hist. cal. eleje. A kereszthajó északi oldalán, rózsaablak közepén ezt láthatjuk:



Vajon mit ábrázolhat az üvegfelület?

Node most már tényleg le kell leplezni azt, hogy mit is akar ez a kép. December elejére kiderül, legkésőbb.

Képanyag a középkori építészethez: itt éppen Chartres ablakai.
A Columbia University kísérleti oldala.

Sunday, 26 October 2008

Mundus 2: elementa

A világ négy elemből épül fel (tűz, víz, levegő, föld), amelyeket "számok kötnek meg," vagyis számarányok biztosítják a kohéziójukat. (A 13. századig nem ismerik a "quinta essentia" arisztotelészi gondolatát > Az ötödik elem, fsz. Bruce Willis)
Miért kell a számarány? Mert az elemek ellentétes és összeférhetetlen minőségekkel rendelkeznek. A tűz pl. száraz és meleg, a víz meg nedves és hideg. Ezeknek a kapcsolatát így ábrázolhatjuk: az egymás melletti elemek egy-egy közös tulajdonsággal rendelkeznek, a szemköztiek 2-2 ellentétessel.*



Így beszél erről pl. Boethius (Cons. III m 9, 10):

"tu numeris elementa ligas, ut
frigora flammis,
arida conveniant liquidis,
ne purior ignis evolet aut
mersas deducant pondera terras."

hozzávetőleges fordításban: "Te számokkal kötöd meg az elemeket -- hogy a hidegek lángokkal, | szárazak folyékonyakkal összhangozzanak; nehogy a finomabb tűz | fel-ki szökjön, vagy a lemerült földeket levonják a súlyok."

De hogyan is vannak ezek a számarányok? Valahogy így:


(a bonyolultabb ábra ne zavarjon meg minket, ugyanezt az előző diagrammon is ábrázolni lehetne)

Illetve így:



Itt a baloldali "oszlopban" az arányszámokat látjuk (ter / terna = 3x, bis / bini = 2x), középen a 4 elemet, jobbra 3 x 2 minőséget, ami az elemeket leírja. A bal és a jobb oszlop melletti íveken lévő felirat: "contrarie," vagyis: ellentétesek.


* minden diagramm innen: Ms Oxf. Bodl. Digby 83.

Friday, 17 October 2008

L for lambda

A lambda-diagram.
Figyeljék a számokat.
A diagramm melletti szöveg: Plato, Timaeus.