Blogok! Olvasás!

Az internet, az internet, az csupa betű!

Az egyik nagy haszna ennek a virtuális, villanyos világnak, hogy rengeteg jó szöveget lehet rajta találni. Például itt vannak ezek a blogok. A blogok jórésze persze érdektelen -- az "önkifejezés" csapda az írni tudó, de infantilis és narcista embereknek (vö. dekupázs-technika, üvegfestés).* Szerencsére vannak olyan blogok is, amiket felnőtt emberek írnak. Ehol van pár ilyen, amit lehet akár alternativ irodalomként is olvasni. A szerzőik persze csak szerzői néven ismert bloggerek, akik nem tagjai (vélhetőleg) egyetlen írói önérdekérvényesítő szervezetnek se, ergo nem is fognak híres halottakról elnevezett díjakat elnyerni. Ráadásul nem is ismert és nem is érdekes blogokon írnak, sose kerülnek a menőbb oldalak blogajánlóiba. Ami nem is baj, tulajdonképpen, sőt.**

" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFSjZFQJIoiZMB8fEQvfO4qi1iDo0XJIOXYeOpvVzt2akLebz6X11qRYXja21SznAk9WmFvImeTxBvWRAU8nWnaAkS4pTz3XVTY_ivo1VHIxhR610Hl-t21F5foWKPgRKY3M8cPfHeOng/s1600/color030.sJPG_950_2000_0_75_0_50_50.sJPG.jpg">
Íme, néhány olyan blog (egybeszerkesztve, hogy a szerző megtalálja, ötletszerű sorrendben), amiket Ofellus, ha lenne ideje, szívesen olvasna rendszeresen. Is. Irodalomként, -helyett, -mellett. Oral history, emlékezet, és effélék.

Gőzdóm. A honi falangista kispróza teljessége.
TájKép. Vizuális kultúra és élet.
Magyar idő. Magyeri rögvalóság, valahogy' a Cs----y Dénes-féle irányból szemlélve. Kocsmai beszélgetések, nagyot nézések, csöndek.
Inszeminátor blogja. Történetek.

* Zavarbaejtő a gondolat, hogy az önkifejezés-önmegvalósítás tárgyú reklámok fő célcsoportja az a "fiatal felnőtt" réteg, tizen-huszonéves emberek, akik általában azt se tudják még magukról, hogy micsodák. És ezt a maguk-sem-tudják-mit kéne megvalósítani meg kifejezni, mintegy kihívásnak (ez is rendszerváltás utáni kulcsszó, mint a másik kettő) megfelelve?

** blogkultúra és internet kapcsán:

"Mélyvízi életforma volt,
új kultúrának tűnt pedig,
de felszáradt, mint egy vodkafolt,
s eltűnt, mint a rakkendrollmjuzik."
(Bereményi-Cseh, "Désiré bottal üti a saját nyomát", in Antoine és Désiré, 1978)

Update!
"Egy átlagos, 15 év feletti magyar ember szabadidejének 46 százalékát tölti tévénézéssel, 24 százalékát rádióhallgatással, 15 százalékát pedig internetezéssel – derül ki az Országos Széchényi Könyvtár felméréséből." -- írja a mno.hu 2010. XII. 26-án.