Seneca már nagyon régen meghalt, úgyhogy véleménye is igazán régi és megbízható az öregedésről. Elég sokszor és sokféleképpen tárgyalta az öregedést erkölcsi leveleiben (Cicero monografikusan is írt erről: Cato maior de senectute). Amikor ezeket a leveleit írja Seneca (az összeset egy halomba), már 60 fölött van. A 12. levél azért drámai, mert idő múlásának tragikomikumát mutatja, meg a tehetetlenséget. Az idő, az élet és az erő megy el, a legtöbb megtehető pedig az, hogy próbálunk okosan nézni. Seneca persze ezt a tanulságot a végére tartogatja: előtte némi öniróniával elmondja, hogy mennyire dühös lett, amikor kilátogatott birtokára. És ott omladozó villát, kiöregedett platánokat, meg egy fogatlan öregembert talál, akit hullának néz először, és beleköt mindenbe, amibe csak lehet. (nem rossz ez a fordítás, de az eredeti maróbb)
[1] Quocumque me verti, argumenta senectutis meae video. Veneram in
suburbanum meum et querebar de impensis aedificii dilabentis. Ait
vilicus mihi non esse neglegentiae suae vitium, omnia se facere, sed
villam veterem esse. Haec villa inter manus meas crevit:* quid mihi
futurum est, si tam putria sunt aetatis meae saxa?* [2] Iratus illi
proximam occasionem stomachandi arripio. 'Apparet' inquam 'has platanos
neglegi: nullas habent frondes. Quam nodosi sunt et retorridi rami, quam tristes et squalidi trunci!
Hoc non accideret si quis has circumfoderet, si irrigaret.' Iurat per genium meum se omnia facere, in nulla re cessare curam suam, sed illas vetulas esse. Quod intra nos sit, ego illas posueram, ego illarum primum videram folium. [3] Conversus ad ianuam 'quis est iste?' inquam 'iste decrepitus et merito ad ostium admotus? foras enim spectat. Unde istunc nanctus es ? quid te delectavit:** alienum mortuum tollere?' At ille 'non cognoscis me?' inquit: 'ego sum Felicio, cui solebas sigillaria afferre; ego sum Philositi vilici filius, deliciolum tuum'. 'Perfecte' inquam 'iste delirat: pupulus, etiam delicium meum factus est? Prorsus potest fieri: dentes illi cum maxime cadunt.' [4] Debeo hoc suburbano meo, quod mihi senectus mea quocumque adverteram apparuit. Complectamur illam et amemus; plena voluptatis, si illa scias uti. Gratissima sunt poma cum fugiunt; pueritiae maximus in exitu decor est; deditos vino potio extrema delectat, illa quae mergit, quae ebrietati summam manum imponit; [5] quod in se iucundissimum omnis voluptas habet in finem sui differt.
* a latin jobb: Seneca nem málladozó, hanem _rohadó_ kövekről beszél, meg azt mondja, hogy kezei közt nőtt fel a villa.
* 22 éves platánok, forrás: http://www.vf-pflanzen.de/formgehoelze.html
** itt is jobb a latin, kb.: hát abban meg mit élveztél, hogy összeszedted ezt az idegen hullát?
No comments:
Post a Comment