Helios 44-2. Blende-előállítással, egy fordítógyűrűvel makrózáshoz. Ildikó, kell még valamit mondanom?
A Sonnar, a Contax alapobjektívje, a 30-as évek közepének német talán-csúcsobjektívje, korabeli reklámanyagon. A háború után jóvátételként a szovjetek a gyár teljes felszerelését magukkal vitték, hogy a Contax gépet Kiev néven, a Sonnar objektívet Jupiter8 néven gyártsák.
Egy korai, vakuszinkron nélküli Kiev-2 eredeti tokjában (1955), egy kései (1980-as) objektívvel. A Kiev bája éppenséggel az, hogy a poszt-weimari német ipari dizájn zárványaként jelen maradt a KGST fotógép-termelésében. Minimális változtatásokkal 1980-ig gyártották, miközben már olyan modern gépek is kint voltak, mint a tüköraknás, törőprizmás Praktica-változatok és a mattüveges Zenit-E, vagy a műanyagból öntött házú, gyerekeknek szánt Szmena.
Kép a Mir fényképezőgép zársebesség-tárcsájáról, a hivatalos gépkönyvből. Ez a gép fizikailag majdnem azonos a Zorkij 4-gyel (tkp. annak a szovjet belpiacra készült, egyszerűsített változata) -- a különbség az, hogy a lassú idők (és az azokat előállító szerkezet) hiányoznak, így harmincad és B a leglassabb idő, illetve (ha valaki ügyes) a B-re állított önkioldóval 5 mp-s expozíciós időt is el lehet érni (szia, Brassai bácsi!). A gép egyik érdekessége, hogy rövid ideig gyártották (kb. '59-61, de ellenőrizhető a neten) és viszonylag ritka. A másik az, hogy éppen a lassú idők hiánya miatt talán még üzembiztosabb is, mint a tömeggyártott (és amúgy komolyabb igényeknek megfelelő) Zorkij 4 és 4K modell. Ezekben a lassú idők óraszerkezetének az eredeti zsírzása (40-50 évvel a gyártás után) hajlamos megszilárdulni (ami egy hasznos árletörő faktor).
No comments:
Post a Comment