A Horthy-korszak* csokipapírjai

Akármennyire is volt akármilyen a Horthy-korszak Magyarországa,* az emberek lelkében élt a vágy a csokoládékra és cukorkákra. Ezeket pedig be kellett csomagolni, a csomagoláshoz meg grafika és tipográfia kellett. És itt is vagyunk posztunk tárgyánál. (Egyúttal emlékezzünk néma főhajtással a rendszerváltással elpusztított magyar cukor- és édességiparra is)

Manna tejcsoki csomagolása (Manna Csokoládégyár, Budapest)
 

 Boon csokiszeletek reklámja (számolócédulán)

Juliana csoki (Boon J. W. és Társa Rt., Budapest - Wormerveer)

Dreher bonbonok (a doboz teteje és alja). A kőbányai Dreher hatalmas élelmiszeripari vállalat volt, gyártott a sör mellett likőrt, brandyt, csokoládékat, kakaót, kekszet, cukorkát, jégkrémet.

Hunnia csoki papírja (Hunnia Kakaó- és Bonbongyár, XI. kerület)

Kroka csoki (Stollwerck)

Koestlin Tejszin csokoládé (Győr). A győri volt az első kekszgyár a Monarchia magyar felén (1880), aztán része lesz a Koestlin cégnek. A háború után államosították, lett belőle Győri Keksz- és Ostyagyár (Pilóta keksz, Kismackó), aztán az ún. rendszerváltás után külföldi kézbe került, végül a szokásos módon az aktuális tulaj (Danone > Kraft [= Mondelez Hungária]) a termelést külföldre szervezte ki, és az "ingatlanfejlesztési" szempontból értékes helyen fekvő gyárkomplexum többségét 2010-ben elbontották.

Tejcsoki, Stühmer

Karácsonyi díszcsomagolók (Stühmer)

Egy másik karácsonyi díszcsomagoló

Zizi cukorka zacskója, Stühmer

Végül pedig, kicsit kilógva a keretből, a Frutti cukorka reklámplakátja (1947?)

(forrás: az utolsó kép a budapestposter.com-ról, a többi a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum oldalairól)

* A Horthy-korszak megítélése ma is identitások és álláspontok függvénye. Itt most azt a jó negyedszázadnyi időt jelenti -- az első világháború (plusz csatolt "forradalmak") után és a "felszabadulás" közt --, amely alatt egy karakteres vizuális és tárgyi kultúra alakult ki --, hogy aztán a koalíciós időkkel egy esztétikailag is sajátosan szabályzott világ jöjjön létre, aztán pedig jöjjön 40, megint csak sajátos év). Nagyon sokat lehetne beszélni arról, miért is érdekes a Horthy-korszak, de most legyen elég annyi, hogy ezalatt a civilizáció az elérhető kényelem új szintjét tette hozzáférhetővé a korábbiakhoz képest. Tulajdonképpen ez a kor az, amelyben egy mai ember is először tudná kényelmesen érezni magát: racionálisan kialakított, funkcionális lakóterek, kislakások akár beépített bútorokkal (lásd pl. a Tér és Forma lapszámait -- az ott bemutatott épületek sokszor felülmúlják a mai lakótelepparképítés vívmányait), részben gépesített, villamosított háztartások (elektromos vasaló! gáztűzhely! jégszekrény, ill. hűtőgép! elektromos kávéfőző! porszívó! padlófényezőgép! bojler! konzervek! hőálló üveg! ételek porból és vízből!), fejlett hírközlés (rádió! telefon!).