Candelabrum

Mózesnek meg volt mondva, hogy csináljon mécstartót. És ő csináltatott is. Aztán ez ott állt a szentélyben, aztán a rómaiak elvitték. Titus diadalívén ki is ábrázolták, miképpen. Aztán valahogy elkeveredett valahová a történelem során, mint a Frigyláda meg a borostyánszoba, meg annyi minden más. Akinek szeme van a látásra, meg tudja számolni a karok számát. Ez a tárgy a menóra. Izrael állam címerében is szerepel.


Aztán van a hanukka(h) ünnepe. Egy hasonló objektummal. Amit a közember leginkább onnan ismerhet (média! média!), hogy a főváros közterein ilyen nagy, rozsdamentes izék tűnnek fel [jellemzően pl. a Nyugati téren, a Skála előtt], olykor rendőri biztosítással, egyik oldalon általában örvendező-táncoló (vélhetően zsidó) fiatalokkal, olykor politizáló főbíróval, másik oldalon meg morcoskodó fiatalokkal (akikről a megkérdezésük nélkül is "egészen biztos" hogy antiszemiták) .


A hanukka(h) ünnepe a zsidóság és a vallástörténeti könyveket olvasók szerint a Szentély újraszentelésére emlékeztet; az "egyéb" kategóriájú írások olvasói szerint ez igazából napforduló-ünnep némi vallásos beütéssel.* A hanukiának (mert ezt az objektet így hívják) 8 + 1 ága van.

* Hogy igazából miért is kellene megünnepelni egy csillagászati eseményt, az persze rejtély a szkeptikus olvasó előtt, különösen ha figyelembe vesszük mindazt a történeti-vallásos hátteret, amit a zsidóság odaskiccel a rituálé mögé. Persze a szkeptikus olvasó azt se érti, hogy ha tényleg annyira fontos a napforduló, akkor a kereszténység miért evangéliumokon és leveleken alapul, és nem valamelyik csillagászati táblázaton (ami hozzáférhető volt a későantikvitástól). Megfoghatatlan.

Mindez izgalmas, mint minden ezotikum. A középkori átlagember viszont nem látta se a Titus-diadalívet, és jó eséllyel semmit se tudott egy nyelvileg és rituálisan is elzárkózó idegen kultúra fényes ünnepéről, amiből amúgy valószínüleg egy betűt se értett. Viszont láthatott valami mást.

Az Exodust ugyanis a latin keresztények is komolyan vették. Ők nem ismerik a "menóra" szót (mert hát honnan?): nekik az Exodus szövege egy "candelabrum" nevű tárgyat ír le, részleteiben némiképp eltérően a héber és görög szövegtől. Ennek a tárgynak egyrészt jelentése is van: minden gömböcske, csészécske és kis bigyó jelent valamit a leleményes olvasók szerint -- elvégre a fények hordozója a candelabrum, aminek az ószövetségi leírása az újszövetségben beteljesedő dolgokat jelzi előre. Másrészt meg a leírás alapján meg is építhető a tárgy.

Meg is építik, általában bronzból (drága dolog egy ilyet kiviteleztetni), bár mára nem túl sok maradt fenn belőlük: példa rá Braunschweig, Milano, Essen. Ezeket a tárgyakat leginkább "siebenarmiger Leuchter"-nek nevezi a művtörténet.


Ezek persze nem olvasólámpának készülnek az ágy mellé. Templomokban állnak. Itt ez a fenti pl. az esseni dómban. 1000 körül készült, magassága 2,26 méter, fesztávolság: 1,88 méter.
Aztán itt egy másik. Braunschweig, a 12. szd vége óta dokumentált. Magasság: 4 méter 80 centi (!), fesztáv: 4 méter 30 centi (!).



Credits etc.
a hanukkai képet a reakcióról loptam, a Titus-ív wikimedia commons.
A hanukkáról ír a Hit Gyülekezete hetilapja. Ilyesfélékben nem tévednek.