Tuesday, 30 May 2017

Men, Mayhem, Murder

Hans T(h)alhoffer, Fechtbuch,  1467 (BSB Cod.icon. 394 a). Egy kéziratos közép-európai szakkönyv a szabadkézi és fegyveres konfliktuskezeléshez a Hunyadiak korából. Talhoffer a kor egyik nagynevű vívómestere volt. (Az ilyen Fechtbuch-nak nevezett munkák nem csak a vívást mutatták be, hanem a küzdelem  egyéb fajtáit is).

Ezek az illusztrációk (pergamenkódex, kb. 270 képpel és pársoros magyarázatokkal)  magától értetődő természetességgel és egyszerűséggel ábrázolják az emberölést és a súlyos testi sértés megannyi fajtáját -- mindazt, ami annakidején a háború és hadviselés velejárója volt, a lőfegyverek kora előtt. Szakmai szempontból. Pár oldalt kap a gyakorló vívás is, de sokszor nem ez a végcél, hanem a halál. Külön érdekessége a kéziratnak, hogy nő-férfi párbajokat is bemutat (ez a szabad emberek közti eljárás a másképp megoldhatatlan esetekre volt fenntartva) lásd itt, németül, részletesen.

 
Hie Tryt er für. vnd Slecht In gar Nider zü tod / Itt előrelép és halálra sújtja

Da Ringen sie vmb das swert / Itt a kard körül dulakodnak
Hie hat der geschlagen vnd der ander versetzt vnd macht ain end / Itt az egyik szúrt, a másik megsérült és ezzel vége van [ti. a fejezetnek])



Hie ist der wurff volbracht vnd Schlecht In dem kolben / Itt megvolt a dobás és buzogányharc


forrás: BSB digitalizátumok; a wikisource is innen közli a képeket, de adja a középfelnémet feliratok átírását is; itt csak az átírások.

Talált vers (In memoriam Szőranya)

Keresztesi József:
Melyben érvénytelen búcsúcéduláját lobogtatja

kedves régi annók
hozzátok suhannók

Elismerem fölényetek,
ti régi szőranyák! 
Borítsa borzas fejetek, 
a lomposat, a kereket 
a könny, a szőr, a nyák!
Ti prémjevesztett nagykabát,
mit molysohaj jár át meg át -- 
ó, régi szőranyák!

Ti pézsmaszag, ti naftalin, 
ó, régi szőranyák!
Ti fröccs az élet asztalin,
ti sósperec, ti aszpirin, 
ti rozsdás hintafák!
Hová röpült a svung? Tovább?
S a testmeleg, jaj, merre szállt,
ó, régi szőranyák?

Eljött az éj, a nagy hideg,
ti régi szőranyák!
A villany alszik, nem zizeg, 
se nyál tükrén az enzimek, 
bújnék megint tehát, 
de túlnan már a drótanyák
gacsos kezükkel lusta pá-t
-- nahát, nahát, nahát ...*


[tételvázlat szóbeli vizsgához, a kettesért]
  
- helye a kötetkompozícióban: kiemelt, a Szőranya (1994-2004) dalszövegei után, az Új Párduc (2006-?) szövegei előtt szerepel
- énekelt változatáról nem tud a kutatás, vélhetően eleve szövegvers!!!

- lírai szubtextus < más műveiben is! itt: Kosztolányi, Üllői úti x Őszi reggeli
- vidéki léttapasztalat (// Kosztolányi is! x más KJ versek > "Vidéki srác ha feljön Pestre")
- plusz: eruditus lírai nyelv (pl. "Sturm und Drang & Rock'n'roll")
- hiv. értékelése: posztmodern líra < Parti Nagy-hatás? NB. Jelenkor, Pécs! (vidék)
- mottó < nem része, elkülünöl, interpretációs keret 

- Sz. anya 1: szőranya vs drótanya
- Sz. anya 2: zenekar x vidéki punk lázadás > "Gyöngyös mint szellemi létforma," The Lázadóks
- létösszegzés
 - időszembesítés // rokonítható: Berzsenyi, JA, Kosztolányi
- tragikum x komikum
* forrás: K.J.: A Karácsondi út. A Szőranya és az Új Párduc zenekarok dalszövegeiből. JAK / Prae.hu, 2009]

Friday, 26 May 2017

Gerania

Antonio José Cavanilles (+1804) kiváló spanyol botanikus volt, az ancien régime végén élt Franciaországban. Ekkortájt (1785-1790) adott ki tíz szépen illusztrált kötetet (főcíme mindnek Dissertatio botanica). Aztán Spanyolországban írta le a spanyol flórát, amint csak úgy magától vagy kertekben  nődögél és vegetálgat (Icones et descriptiones plantarum quae aut sponte in hispanis erescunt, aut in hortis hospitantur, 6 kötetben. Matritum [Madrid], 1791). 
A Dissertatio önmagában is érdekes tudna lenni, ha a kultúrtörténetként érdekelne minket, hogy szegény XVI. Lajos korában  milyen egzotikusabb növények voltak ismertek Nyugat-Európában. De érdekesebb, hogy ezek a kötetek Párizsban jelentek meg, mégpedig a Didot család kiadójánál -- vagyis a kor egyik legjobb, leghíresebb és legigényesebb kiadójánál (a dauphin-sorozatot is ők adják ki). A korszak talán legszebb botanikai illusztrációi a gólyaorrfélékről szóló kötetből (Dissertatio botanica, vol. 4: De geranio - a képeken jól látható a névadó ún. gólyaorrtermés).
 








(Ezek a kötetek inkább kevésbé hozzáférhetők, az Icones egy része a G-books-on, a Dissertatio egy része a Bayerische Staatsbibliothek oldalán, mind pdf-ben is. A Google által digitalizált kötetek képanyaga inkább használhatatlan; a fentiek a BSB anyagából.)

Friday, 19 May 2017

Kőbányai szalámi

Van Kőbánya régebbi, századfordulós részén egy különös, használaton kívüli épület, a rövid Endre utca és a  Füzér utca sarkán. Füzér u. 37. A Google 2012. tavaszán így látta:


Első ránézésre akár egy felszámolt szakközépiskola is lehetne. Bosszantó neogótikus-szerű ablakokkal. A valóságban ez egy helyi védelem alatt álló ipari épület (itt több részlet). Egy nagy épületkomplexum, négy épületszárny egy udvar körül. De miért?



A szocreál toldalékszárnyat és a rondításokat magyarázza, amit egy user ír a Panoramio-n: "A rendszerváltásig ez az épület az EKA, az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára egyik telephelye volt. A rendszerváltás után eladták, az új tulajdonos bezárta és leszerelte a gyárat." De miért ez a vakolatgótika?





Talán mert a kőbányai Füzér utca 37 alatt volt a Magyar Szalámigyár Részvénytársaság (RT? R.T.? Rt?) székhelye. Nem egy inspirált név. 
- És mivel is foglalkoznak az urak, mármint a húsiparon belül? - Szalámit gyártunk, kérem. - És mi a firma neve? - Magyar Szalámigyár Rt.
És a Szalámigyár marketingesei (ha voltak) sem sokat brainstormingolhattak, amikor kigondolták a termék nevét. Legalábbis idáig a gyár egyetlen termékéről láttam reklámanyagot (abból viszont sokfélét). Ez pedig nem más, mint a védjegyezett

"Részvény" szalámi.
Ami egy téliszalámi volt. Igazi verista és purista telitalálat volt: a Magyar Szalámigyár Részvénytársaság "Részvény" szalámit gyártott. Mindenesetre ezután grafikusokra nem sajnálták a pénzt. Részvényszalámis számolócédulák és plakátok léteznek több változatban is. De költhették volna egy (több) jobb grafikusra is. Például itt van egy fenyegető házisertés, amint a rokonaiból készült szalámin támaszkodik:



Vagy Földes Imre 1920-as plakátjai. A pincérgyerek, aki szalámitálat kínál (a számolócédulán nem az ujja nem ér bele a szalámiba).
 
 
De van rosszabb is: a kényszeredetten felmarkolt sertés és az eszelősen vigyorgó (hentes?)legény kettőse, a háttérben pedig alighanem az élelmiszeriparban is erős Kőbánya sziluettje. Ez is Földes.


... Ami azért érdekes, mert Földes nem volt ennyire rossz grafikus, sőt. Rajzolt háborús propagandát, tanácsköztársasági propagandát, trianoni ellenpropagandát, a magyar filmplakát egyik megteremtője. Ilyen fáin darabokat is tudott, mint ezek lentebb:






(források: Google streetview, http://www.keptelenseg.hu/art/regi-magyarorszagi-plakatok-24662, meg a Pinterestre innen-onnan összelopkodott képek. A számolócédulák viszont a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Csudamúzeum anyagából, amit a www.museum-digital.de oldal kezel: Kereskedelemtörténeti Gyűjtemény ... Fortsetzung folgt!)

Lampart (mosogatás után)



Cégjelzés nagyanyám Horthy-korszakbeli tepsijén.
Gyártó: Magyar Fém- és Lámpaárugyár Kőbánya / Lampart Zománcipari Művek, Kőbánya (vagy annak budafoki gyára).
Értékjelzés: 11 Pengő 50 fillér.
Datálás: kb. 1932-1946 közt. 

"A 30-as évek gazdasági válsága, a megnehezült üzletkötési lehetőségek, továbbá az exportpiacon folyó éles és sokszor kíméletlen verseny a gyár vezetőségét átgondoltabb, erőteljes propaganda kifejtésére sarkallta. A hatékonyabb reklámozás érdekében elhatározás született a termékekre jellemző márkanév, úgynevezett márkavédjegy bevezetésére. Ezért 1932-ben nyilvános pályázatot hirdettek a vállalat által előállított termékek találó, rövid márkanevére. A pályázatot Hahn Gyula idegennyelvű levelező nyerte meg, aki a Lampart elnevezést javasolta. 1933. február 10-én történt meg a bejelentés az Országos Találmányi Hivatalnál a Lampart szóvédjegy használatának védelmére." forrás (eredetije: www.lampart.hu)



Irsai István plakátja (1930-38 közt). Ez a reklámgrafika annakidején kisnyomtatványon és plakáton is szerepelt, de zománc reklámtáblán is. (tumblr-ről lopva)



A hajdani gyártelep...


... és a Lampart-logo, egy korabeli zománcozott vas éthordó-rekesz-tartón (Vateráról lopva)



Wednesday, 17 May 2017

Talált idézet: Spiró (2009)

Néhány gondolat egy régi interjúból Spiró Györggyel. Már csak a cigány-magyar polgárháború említése miatt is érdemes megjegyezni az időpontot: 2009. május.* Spiró ekkor a Feleségverseny c. regényén dolgozik.

[Alföldi Róbert mint rendező]
- Ha megkeresné, mondjuk, Alföldi Róbert, hogy az új regényéből írjon neki egy drámát, átírná?
- Neki nem írok. Az egyik darabommal nagyon nem szép dolgokat művelt, úgyhogy neki nem írok többé. Beleírt tőlem idegen szövegeket az Ahogy tesszük-be, pedig óvtam tőle, sőt nagyon kértem, hogy ne tegye. Mégis megtette a hátam mögött. A végére berakott egy magyar népi táncot, és szélsőjobbosnak állította be a táncost. Ez borzalom, ezzel én mélységesen nem értek egyet. Amíg játszották, a színészek miatt nem szólhattam. Most már nem játsszák, meg hát Alföldi a Nemzeti igazgatója lett, most már elmondhatom. Egy élő szerző művébe beleírni hülyeségeket, ami miatt aztán a szerzőre uszulnak, hát az nem megy. Az meg végképp nem megy, hogy a magyar népművészet művelőjét lefasisztázzák. Ilyen otrombaságot! Nem is értem.

[cenzúra régen és most]**

- Ha nem is mondta így ki, de sugallta, hogy ön szerint ma ugyanúgy létezik cenzúra, mint a hatvanas-hetvenes években, csak ez már az üzleti szempontok, a megtérülés cenzúrája. Ez rosszabb, mint amaz? Visszamenne abba az időbe?
- Ez becsapós, mert az ember akkor fiatal volt és egészséges. Abban a korszakban elég keményen cenzúráztak. Engem is cenzúráztak, olykor egy időre minden művemet betiltották, de persze másokét is. De megtanultunk ezzel együtt élni, pláne miután az ember kiismerte a cenzúra természetét. Orosz cári típusú cenzúra működött a szocializmusban Magyarországon. Nem minden cenzor volt művészetellenes, sok irodalombarát akadt közöttük, ők olykor segítettek, ha tudtak, és nem tőlünk féltek, hanem a másik cenzortól, aki följelenthette őket. Most nem úgy van cenzúra, mint akkor, hiszen bármi megjelenhet, megpályázzák valamilyen kuratóriumnál, pénzt kapnak rá, kiadják, legföljebb a szerző nem kap érte semmit. De az ilyen könyv nem feltétlenül jut el az olvasóhoz. Nem veszi át a terjesztő, vagy csak ötven példányban, és az emberek gyakran meg se tudják, hogy létezik. Születnek nagyszerű művek, de fogalmuk sincsen azoknak, akik egyáltalán még olvasnak műveket, hogy megjelent és érdemes megvenni.

[a rövidített szépirodalmi szövegekről]

Én azzal sem értek egyet, amit szerencsétlen Radnóti Miklós csinált pénzért, mert az éhhalál fenyegette - lerövidítette a Don Quijoté-t. Gyerekkoromban azt a változatot olvastam, persze a rövidítés ténye nem volt feltüntetve, és nem értettem, miért unom annyira. Később kiderült, hogy töredéke az eredeti műnek.***

------
forrás: http://www.origo.hu/kultura/20090525-spiro-gyorgy-feltem-magyarorszagot-interju-a-fogsag-irojaval.html?pIdx=2 

* vagyis egyrészt a meglehetősen különös és homályos cigánygyilkosságok után, másrészt a 2. Gyurcsány-rezsim végnapjai, a tragikomimus miniszterelnök-casting és Bajnai friss trónravergődése után.
** amint a közelmúlt szólásszabadságot stb. követelő tüntetései mutatják, kevesen tudják a következő egyszerű dolgot: "A sajtószabadság is a véleményszabadság körében kap alkotmányos védelmet. A sajtószabadság érvényesülése az államtól elsősorban tartózkodást követel meg. Ennek két vetülete van: a cenzúra tilalma és a szabad lapalapítás lehetősége." -- vagyis kb. ennyi a sajtószabadság (Közig. szakvizsga, Ált. közig ismeretek, I. modul: A kpti áll. szervezetek rendszere, 1. hatályosított kiad., 2016)
*** Spirónak itt is igaza van, és ezt a minősíthetetlen anyagot a 80-as években is kiadták (újra a rövidítés elhallgatásával, talán a Móra).

Grafika / Doppeladler (k. u. k.)

1900 és kb. 1920 közt Magyarországon az Osztrák-Magyar Bank bankjegyei (Korona) voltak a hivatalos fizetőeszköz. Ezeket a bankjegyeket általában osztrák (német?) grafikusok tervezték, miközben Bécs a szecesszió egyik központja volt. Az osztrák birodalomrész címerét változatos befoglaló formákhoz alakították ezek a derék mesterek.





Bónusz: a M. Királyság nagycímere, forgórózsával.
(forrás: papirpenz.hu)

Friday, 12 May 2017

Talált képek


1.

 2.






Defect elméjű kalandorok



[Dedicalom a Magyar Könyvészet e kivonatát 1) felsőoktatási tevékenységem sötétebb pillanatainak emlékének (vö. gyengetehetségűek oktatása), valamint 2) azon pillanatnak, amidőn az ifjúság tapasztalatlan idéálizmusától vezettetve leadtam jelentkezésem egy bölcsészkarra -- ahelyett, hogy a szülői tanácsot követve földmérőnek mentem volna (vö. defect elméjű kalandorok).]

Tuesday, 9 May 2017

Talált szöveg


A kutya hamis
Megállni tilos!

(Budaörs)

Budapesti képek: zászló


2017 márciusában a pesti belváros ezzel a zászlóval volt feldíszítve, talán először (a Nemzeti Múzeumtól ). Igazán csinos darab, az 1849. évi tavaszi  trónfosztás utáni katonai zászlók mintájára készült, tömegesen. 

[Ez a penetránsan republikánus, forradalmi (és egyben történelmi!) zászló kiváló és ingyen adódó jelkép lett volna bármelyik honi "kormányváltásra" készülődő politikai csoportosulásnak -- beleértve a folyton "új köztársaság"-ra, vagy "a köztársaság helyreállítására" törekvő szélső/bal/liberális csoportocskákat (DK, Együtt, PM), a szétomló MSZP-t, vagy a sokadik újratervezés alatt álló, porladó és egyre nevetségesebb Jobbikot. Ezek szájjal mind az "Orbán-rendszer" megbukását várják, szakértő csapataikkal azt készítik elő, azon fáradoznak, a nagyobbik felük ráadásul a "baloldali egység" megteremtéséről fantáziál, hónapok óta. Jól jellemzi a 2017-es év honi ellenzékének minőségét, hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy felhasználja ezt a készen talált, ha-akarom-népi-nemzeti, ha-akarom-forradalmi, ha-akarom-republikánus, ha-akarom-zsarnokellenes szimbólumot (vö. Egy a zászló, egy a tábor.).]

Talált idézet: lábasjószág

Na, helló, röfik!


Orbán Viktor


(a felvétel a zuglói kék lakberendezési áruházban készült, az idézet 2017. májusának első hétvégéjéről)

Talált szöveg: idő



Ó, idő, aki nem vagy, mert mi vagyunk te. Folyton változó életformánk vagy te. Semmiből jött, semmibe szakadó, rohanó folyók vagyunk, és habjaink változását nevezzük időnek. ... Ó, idő, idő, messzibe vesző temetői sírbolt, hol minden lépten egy-egy énem koporsója van!

Szabó Dezső

Friday, 5 May 2017

Fénymáz

A régi statisztikai évkönyvek nagyon érdekes 20. századi kultúrtörténeti források. Az 1928-as budapesti kötetből*  a következő részlet azt taglalja, hogy a villamoskocsik belső felújítása milyen technológia nehézségekkel jár együtt. A kézzel politúrozott** felületek száradása igen sok időt vesz igénybe -- szemben a szórható (!) nitrocellulóz (cellulóz-nitrát) alapú anyagokkal. A lenolaj a szemünk előtt veszti el a háborút a nitrohigítóval szemben.
 
 * 30!!! Pengő! hol vagy, József Attila?
 ** Őrület! politúrozott fafelületek tömegközlekedési járműveken!


30 Pengő így néz ki a korban, például.



 Ezek első szériás bankjegyek.*** Ezek egészen ritka bankjegynek számítanak (pár év múlva követte őket egy másik sorozat), a felső pl. állapotfüggően ma 90.000-300.000 Ft körül cserél gazdát. Az 10P később a százmillió pengős (millpengős, b-pengős), a 20P az egymillió pengős (millpengős, b-pengős) bankjegyben reinkarnálódott, kis változtatásokkal.




*** A képek forrása: papirpenz.hu (nagyon jó kis oldal, gyüjtői szemmel is)

Thursday, 4 May 2017

Nagyvárosi cementlapok (1)

 

.
 




Cementlapok (Budapest, V. ker. Alkotmány u. 19). [Az első felületes pillantásra azt mondanám, a színek és a geometrikus formák miatt, hogy a század első két évtizedéből, szecessziósan-monarchikusan.]