The moral of the story

Bizonyára mindenki tanult már médiaismeretet, vagy szociálpszichológiát, vagy retorikát, vagy kommunikációt. Nézzük, hogyan alakul át az információ, mire ideér hozzánk -- az átlagos, magyarul olvasó olvasóhoz, aki a világ híreit a magyar (és valamitől bizonyára független) villanyos bulvármédián át kapja. Daily Telegraph vs Index. hu.


Van egy bencés apát Angliában, akinek a híre bekerült a magyar médiába is, mivel kritikával illeti a Disney céget. Nehéz eset. Ugyanis az apát elég jól kommunikál: közérthetően és meggyőzően is beszél (mielőtt szerzetes lett, volt osztályfőnök is). Nézzük, hogy ebből mit hoz ki az angol és mit a magyar bulvár. Előrebocsáthatjuk: az apát alapjában semmi olyant nem mond, amit ne mondhattak vagy mondtak a 4. század óta azok a keresztény szerzők, akik fontosnak tartották az önismeretet és az emberi méltóságot; az általa adott civilizáció-kritika meg egyáltalán nem szokatlan.

Nézzük a szöveget. A kirívó különbségeket jelölöm, és kommentálom.


0) A cím.
"A Disney megrontja a gyerekeket" [1]
"Disney accused by Catholic cleric of corrupting children's minds"

[1] Magyarul a "megront" kb. a "sexual abuse" szinonímája, elég egyértelműen szexuális jelentésű szó. A fordító meghamisítja az üzenetet -- ráadásul a címben.

1)
"In a guide to helping people find happiness, the abbot, who starred in the hit-BBC series The Monastery, warns that society is in danger of losing its soul because of growing consumerism and the decline of religion. "

"A társadalomból kiveszik a lélek az anyagi javak hajszolása és a vallás hanyagolása miatt, kesereg [2] Christopher Jamison, akit a The Monastery című sikeres BBC-sorozatból ismer a brit közvélemény."

[2] Nem kesereg, hanem figyelmeztet, nem hanyagolás, hanem hanyatlás, nem javak hajszolása, hanem fogyasztói szemlélet. Apró megfigyelés: az Index reklámbevételekből tartja el magát.

2)
"Fr Jamison, who has been tipped as ... the next Archbishop of Westminster, targets the behaviour of Disney in particular, which he says is "a classic example" of how consumerism is being sold as an alternative to finding happiness in traditional morality. While he acknowledges that Disney stories carry messages showing good triumphing over evil, he argues this is part of a ploy to persuade people that they should buy Disney products in order to be "a good and happy family". "

"A Disney azt sugallja, hogy ha nem veszik meg a termékeiket, akkor nem lehet boldog a család, mondja az apát, aki Westminster következő érseke is lehet."

Az apát nem ezt mondta. Egy kulcsmondat kimarad a magyarból: a fogyasztás mint a hagyományos boldogság marketingelt és eladott alternatívája mostanában.

3)

"The message behind every movie and book, behind every theme park and T-shirt is that our children's world [1-2] needs Disney," he says. "So they absolutely must go to see the next Disney movie, which we'll also want to give them on DVD as a birthday present. They will be happier if they live the full Disney experience; and thousands of families around the world buy into this deeper message as they flock to Disneyland."

„Minden könyv, film, élménypark és póló mögött az az üzenet, hogy a gyerekeknek Disney-re van szükségük - teszi hozzá. - Ezért muszáj megnézniük moziban a következő Disney-filmet, a szülőknek meg ezt kell megvenniük nekik dvd-n a születésnapjukra. Családok ezrei dőlnek be ennek a mesének, amikor ellátogatnak Disneylandbe.”

[1] A gyerekek világáról beszél, amiben a fantáziának is nagy szerepe van (ez az angol cikkből kiderül), nem csak a gyerekekről. [2] Az apát általános alanyt használ (Tsz /1), magát is beleértve: nem külső kényszerről beszél, hanem az agymosásról. To flock: nem látogat, hanem mint a birkanyáj (flock) odagyűlik.

4)
"Where once morality and meaning were available as part of our free cultural inheritance, now corporations sell them to us as products." -- Ezt véletlenül jól fordítja a magyar, de épületesnek láttam idemásolni az eredetit.

5)
"This is basically the commercial exploitation of spirituality," he says, adding that as a result Disney and other corporations "inhabit our imagination". "Once planted there they can make us endlessly greedy. And that is exactly what they are doing."

No ez már nincs benne a magyar szövegben. A cégek a képzelőerőnkre hatnak -- ott laknak, beleeszik magukat a képzelőerőbe. És végtelenül kapzsivá tehetnek minket.

Az apátról tudható, hogy most -- a 21. század elején, a pénzügyi válság közepén, a Föld nyersanyagkészleteinek a végén, miközben kutyusokat löknek az utcára és az ember megöli az állatot, hogy megehesse-- ez az ember teljesen anakronisztikus módon úgy gondolja: van olyan, hogy a kapzsiság (avaritia), és az az egyik főbűn a hétből; ráadásul azt gondolja, hogy ez összefügg a képzelőerővel (és a tudatos lét feladásával). Az etika és az esztétika találkozása a plázában.

A képzelőerő kontrollálása hagyományos gondolat a morálfilozófiában és -teológiában. Ezt írja Gracián -- aki időnként maga is elképesztő eszközökkel ragadta meg a hallgatósága figyelmét (Oráculo, 24, ford. Gáspár):

"Mérsékeljük fantáziánkat. Hol tartsuk féken, hol engedjük szabadjára, mert egész boldogságunk tőle függ. Még az okosságot is szabályozza. De zsarnokságra hajlik, és nem éri be a szemlélődéssel, hanem cselekszik, hatalmába keríti az egész életet, és szeszélye szerint hol élvezetessé, hol terhessé teszi. Békétlenné vagy elégedetté tesz önmagunkkal, némelyeknek folytonos szenvedést tár elébe, és házi hóhérjává válik a balgáknak; másoknak boldogságot és jó szerencsét mutogat vidám kábulatban. Mindenre képes, ha józan önfegyelem nem zabolázza."