Tipográfia 1

Hogy is mondjam el? Hát betűkkel.
De milyen betűkkel? Milyen szövegtükörben?
No, innét kezdve személyes a döntés, és a tipográfia közepébe csöppentünk. Ötszáz éve gondolkodnak azon, hogy hogyan lehet a nyomtatott szöveget kellemesen és könnyen olvashatóvá tenni. Egy amerikai designer, Evan Stremke, egy plakáton foglalja össze ezeket az alapelveket (érdemes letölteni, nagyon csinos darab). A mai szövegszerkesztőkkel nagy tér nyílik a tipográfiai játszadozásra. A szövegbetű maga az ember. Az átlagosan komformista Times New Roman. A konformista, de valamit már akaró Ariel. A finoman rafinált Garamond. És ismeretlenebb testvéreik: a barátságos Century Schoolbook. A szimpatikus Georgia (mint ez is, itt). A könyvbe való Palatino Linotype. A jó öreg Courier, ami egyenesen az írógépről jött, és már senki se használja. És még többszáz másik, amikről tényleg csak a fanatikusok tudnak.

Itt van például a nagyszerű (és ingyenes) favorit, a Gentium, rengeteg speciális karakterrel. Olvasható, tud rengeteg mellékjelet. Egyszerűen szép. Elérhető a tervezők honlapjáról.


További 70 (!) ingyenes betűtípus, amit "designerek terveztek designereknek". Szerencsére van köztük olyan, ami szövegbetűnek is alkalmas, mint a Cardo, a Lido és a Day Roman.

Kellemesebb, mint a Times New Roman, fokozatokkal. A kissé helyigényesebb Cardo:

Végül a Day Roman, ami középkori és korai nyomtatott jeleket is tartalmaz:

Esélyes versenyző még a Century Schoolbook. A 10-es évek legvégén tervezte Morris Benton (1918 és '21 közt), amerikai tankönyvbetűnek, az alsósoknak (ezért olyan jól olvasható). Megnyugtató képet ad: a betűtípus régebben a M(icro)S(oft) szövegszerkesztőihez járt, ma némi utánjárást igényel a CE (középeurópai) változat beszerzése (a neten ma is fellelhető itt-ott). Érdemes.
És itt van a Times New Roman, a 30-as évek elejének újságbetűje. Akit nem irritál, az nem fogott még elég igazi, nyomtatott, fűzött és kötött könyvet a kezében. Egészen igénytelen kiadók használják csak könyveikben.


Hidegháború, atomkor, Buddy Holly és egy régi barát: Courier New. Ma már senki se használja, hiába van ott majdnem minden számítógépen. Amerikai írógépbetűnek indult 1955-ben: aztán átkerült a számítógépekre, aztán az angolszász számítógépekkel Magyarországra. Ilyeneket írnak róla: "Courier New 12, created in 1955 by IBM, is perhaps the most recognizable typeface of the 20th century—a visual symbol of typewritten bureaucratic anonymity, the widespread dissemination of information (and a classification of documents), stark factuality, and streamlined efficiency." Könnyen olvasható, korrektúrázáshoz és tabulatúra-nyomtatáshoz ideális. Túlélte Elvist, Marilyn Monroe-t, a Kennedyeket, Reagant, Hruscsovot és Kádárt, a Windows 3.1-et és a Word Perfectet.