Monday, 21 September 2009

Vergilius, Aeneas

Vergilius.
Vergilius Pictus Digitalis -- a Bayerische Staatsbibliothek gyűjteménye. Illusztrált Vergilius-kötetek, a nyomtatás kezdetétől.

Vergilius művei, Servius és Chr. Landino és A. Mancinelli kommentárjaival (Venetiis, 1507) , címlap. A metszeten Vergilius felajánlja-átadja az Aeneist a trónoló Augustus Octavianusnak, mellette Maecenas (Georgicával) és Pollio (az eklogákkal). A címlapon görög (!) megjegyzések, a kép alatt a possessor-bejegyzés: Jacobi Victorii et amicorum -- vagyis a könyv Jacobus Victoré és az ő barátaié.
Az Aeneis eleje, a híres négysorossal (amit pl. Zrínyi is imitál): megjelenik a főhős, a trójai férfi, aki elsőként jött Itáliába.
Conticuerunt omnes: a 2. könyv eleje: Aeneas elkezdi elmesélni kalandjait. A latin szöveget (orsus ab alto toro) így is érthetjük, mint a képen: Aeneas leszáll a magas kerevetről, amin a királynő ott marad.

Egy másik kiadás: (Lugdunum, 1517), sokkal több képpel (a Sebastian Brandt-kiadás). Díszes címlappal, és a tulajdonos odafestett címerével.



IX. könyv: várostrom, Turnus imádkozik jobbra fent.

A katonák akár a Fekete Seregből is lehetnének, teljesen up-to-date lovasság.


A folyóban fürdőző illedelmes szirének (? Meerweib, Melusine) a hajó pusztulását figyelik, hajuk befonva.


Meerweib, kötéstábláról:
Az ágyúval is védelmezett vár megtévesztően hasonlít a korabeli német vár- és város-ábrázolásokhoz. A favázas építés (Fachwerk) legalábbis nem a rómaiakat jellemzi.

Második könyv. Terrorista rajtaütés: a görög csapatok falóba rejtőzve beszivárognak a várba, vezetőjük Ulisses (a.k.a. Odysseus). Ártatlan polgári áldozatok.


Magyar syrénák (szirének), kifésült / befont hajjal, süteménnyel kényeztetik a hajóst.

Emblema az olvasasrol

Whitney emblémáskönyvének egy emblémája, amely az értelmes olvasás fontosságára emlékeztet.

Atlas novus



Theatrum Orbis Terrarum,
sive Atlas Novus
in quo Tabulæ et Descriptiones Omnium Regionum,
Editæ a Guiljel: et Ioanne Blaeu.


vagyis: a Földkerekség színháza, avagy Új Atlasz, amelyben minden térség térképei és leírásai ki vannak adva, Blaeu Vilmos és Jánostól. 1645-ös kiadás. Az első kötet online (UCLA). A korabeli Amszterdamból így gondolták el Dunántúlt, a hadműveleti területet:


A Balaton nyugati medencéjéről meglepően sok adat van a (régiót meglehetősen elrajzoló) térképen. Tátika, Rezi és Hegyesd a valóságban nem túl nagy és jelentős váracskák, szemben Sümeggel, Szigligettel és a Csobánccal. Tapolca után (palánkvár) után a következő hely Kelet felé Veszprém. Semmi esetre se ezt a kiadást használják, ha egyszer autóba ülnek.

Thursday, 13 August 2009

Colors of Periods

A minket körülvevő mesterséges valóság színei változnak. Vannak színek, amik csak bizonyos korban vannak jelen, vagy csak bizonyos korban kerülnek egy másik szín mellé. Itt vannak például ezek: a Chevrolet színmintái a '61-es év autóihoz (klikk a képre!). Ilyen színű autók ma már nemigen vannak.



Forrás: Jim Linderman gyűjteménye.

Tégy a librofóbia ellen! 2

Vannak könyvtárak: kis könyvtárak, iskolai könyvtárak, a könyvek a polcomon, egyetemi könyvtárak és egyéb nagyobb könyvtárak, egyszóval mindenféle könyvtárak. Talán internettel, talán anélkül. És vannak azok a könyvtárak, amitől az embernek eláll a lélegzete. Amikor fontos a könyvtár, és valamit akarnak azzal a könyvtárral. A könyvek tárolásán túl. Az egyik ilyen könyvtár a British Library. London, St. Pancras. A King's Cross mellett.


A BL-ben az az egyik jó dolog, hogy a tudás hozzáférhetőségét hirdeti. Az utcafront felé nagy molinók feszülnek, rajtuk felirat: Research the world's knowledge. A másik jó dolog a természetes fény az olvasótermekben. Az épület modern, és ez a funkció bele lett tervezve. A terecske is decens, egy középszerű modernecske Newton-szoborral, Blake után alighanem (igen, tényleg). Aztán itt van a belső tér is. Kellő magasságból ezt látjuk a folyósóról:


Egy kávézó-étterem odalent. És mellette a King's Library Tower. Első látásra nem is érthető, micsoda ez. Gyakorlatilag egy üvegfalú épület az épület közepén. Többemeletnyi könyv. Az egyik király könyvtár-gyüjteménye. Üveg mögött, polcokon. Egyetlen zárt tömbben. A folyósók körbeveszik ugyan ezt a tömböt, de nem érnek hozzá: körbejárható, de nem érinthető, zárt gyűjtemény, a szemlélők felé fordított gerincekkel.

A térélmény és a könyvélmény nagyon erős. Az angolok meglepően kreativak és játékosak tudnak lenni kultúra terén, és valahogy elegánsan is kivitelezik a dolgot. A könyvtár előterében szokták évente kiállítani egy könyvművészeti-könyvkötészeti verseny legjobb munkáit. Jómultkor egy olyan plakátkiállítást rendeztek, amelyiken 24 grafikus az abc 24 betűjéről készített egy-egy (általában szellemes) plakátot. Ebben a könyvtárban átmegy az üzenet: az ember már azzal belép a mátrixba, hogy elkezd betűket összeolvasni.

Tégy a librofóbia ellen! 1

Vannak a könyvek. Kis könyv, nagy könyv, szögletes könyv, fűzött és ragasztott könyv. Vékony és vastag.

Élfestés. Amikor igényesebb könyvek élét megfestik vagy aranyozzák. Ebben semmi csoda nincs, csak igényesebb, mint az átlagkönyv. Rendesen piros vagy zöld a szín, utólag viaszolva (hogy a por ne hulljon a lapok közé). Olykor aranyozás (egyházi használatban lévő könyveken gyakori). Olykor márványozás.

Ez mind közismert és közkeletű dolog. Millió és millió ilyen könyv van.
De itt van a gondolat továbbfejlesztése. Ehhez már igazi 18. századi kifinomultság kell.


Fore-edge painting. Ez egy kép, egy élfestéses könyvben. A polcon olyan, mintha egy átlagos könyv lenne, szokásos élfestéssel. Aztán ahogy elnyílik a könyv ...



vagy így ...



... láthatóvá válik a rejtett kép (klikk a képre). Ez egy bibliában:



ez meg Edward Young Night thoughts-ában (eléggé fontos szentimentális alapmű):

Utazás!

A színes újságok, fényképek, a tv, a világútlevél és a tömegturizmus után az utazásban kevés a varázs. A rutin beszürkíti a mindennapi csodát. De itt vannak ezek a csodás plakátok a század első feléből. Amikor a fogarasi középiskolai tanár a fizetéséből úriasan el tudott utazni Itáliába. Amikor Esti Kornél először megpillantja Fiumét a vonatból.

Postabusszal Svájcban!

Tivoli ... egy híres kerttel.

A Krím-félsziget, Szovjetúnió.

Italia, Italia. Csendes nagyság és fürdőruha.

A felvételek a Boston Public Library állományából vannak.

[titkok és kutatások]

Egy online is publikált folyóirat a francia történelemről, mindenféle idegen nyelveken, középkori dolgokkal is. Itt pl. Abbo fleury-i apát politikájáról.

Egy segédprogram, amivel könyveket lehet letölteni a GoogleBooks-ról.

Egy honlap, kicsit land artos.

Egy belga művész, Jan Fabre fura munkái. Ez a mennyezet pl. Nagyon izgalmas és tartós alapanyag, és pompásan vibrál.


Középkori templomok, Itália, 12. szd, polikróm festett kőszobrokkal.

Friday, 7 August 2009

[Meghalt Cseh Tamás]

Cseh Tamás meghalt (2009. 08. 07/8).

Monday, 3 August 2009

Talált idézet x

www.felvi.hu/: "... A jelentkezők 74% százaléka bekerült valamelyik egyetemre, főiskolára. Idén a felvettek száma 94 ezer fölé emelkedett."


"Csak ne becsuljek le a diplomara vagyo, tanulni viszont nem akaro fiatalok lobbierejet.
oktatas.origo.hu/20090722/megis_elfogadjak_a_roman_egyetem_diplomait
"Mégis elismerik Romániában a világ legnagyobb "diplomagyáraként" emlegetett Spiru Haret magánegyetemen az elmúlt években kiállított körülbelül százezer diplomát, amelyeket a végzősök törvénytelenül működő karokon szereztek.
...
Geoana szerint a diákok jóhiszeműen választották a felsőoktatási intézményt, őket nem lehet büntetni a törvénytelenségek miatt.

Bukaresti elemzők szerint az egyetemi diplomák azért váltak politikai kérdéssé, mert Geoana - az idei romániai elnökválasztás egyik esélyes jelöltje - tartott attól, hogy több százezer szavazatot veszíthet, ha érvénytelenítik a diplomákat.""

(Doomhammer kommentje a Reakción)

Thursday, 30 July 2009

Nyaralás, móka, kacagás

Egy royal flush-sel, vagy egy magas színsorral a kézben ugyan ki gondolná, hogy a mai francia kártya a 17. századi fametszeteket követi?

(felvágatlan ív, színezés nélkül)

(hasonló, színezve, modern reprodukción)

(ezen a képen mindenki magára ismerhet, és párját is meglelheti)

Tipográfia 2


Ez a barnásszürke folt középen egy linó(leum)ból kivágott dúc, amit egy nagyon fiatal angol linómetsző srác csinált. A művészek sokszor intelligensebbek és kompetensebbek a művészet (és az élet) kapcsán, mint a teoretikusok. Itt például egy nagyon fontos szakmai-esztétai elvet rögzít. Ezért is vannak olyan kisgyerekek, akik magukban is jól elvannak, mint a ... befőtt? Ezért is lehet csodálatosnak látni az egészen kis és egészen nagy állatokat, a nyikorgó sünt és a többieket. Említsük meg M. Heideggert, aki viszont az unalomnak szentelt hosszas és vontatott oldalakat, majd az általa parasztcipőknek gondolt túrabakancsoknak. Ő valószínűleg sose metszett linót, de sünökről se írt.

Természetesen ez nem róható fel neki fogyatékosságként.

Jobb helyeken legalábbis.

(ez itt nem olyan)



Vajon így van? vajon nem?
mindenesetre ha valaki veszi a fáradságot,
hogy kimetssze az anyagból, akkor talán érdemes odafigyelni rá.

Tipográfia 1


Hogy is mondjam el? Hát betűkkel.
De milyen betűkkel? Milyen szövegtükörben?
No, innét kezdve személyes a döntés, és a tipográfia közepébe csöppentünk. Ötszáz éve gondolkodnak azon, hogy hogyan lehet a nyomtatott szöveget kellemesen és könnyen olvashatóvá tenni.
Egy amerikai designer, Evan Stremke, egy plakáton foglalja össze ezeket az alapelveket (érdemes letölteni, nagyon csinos darab). A mai szövegszerkesztőkkel nagy tér nyílik a tipográfiai játszadozásra. A szövegbetű maga az ember. Az átlagosan komformista Times New Roman. A konformista, de valamit már akaró Ariel. A finoman rafinált Garamond. És ismeretlenebb testvéreik: a barátságos Century Schoolbook. A szimpatikus Georgia (mint ez is, itt). A könyvbe való Palatino Linotype. A jó öreg Courier, ami egyenesen az írógépről jött, és már senki se használja. És még többszáz másik, amikről tényleg csak a fanatikusok tudnak.

Itt van például a nagyszerű (és ingyenes) favorit, a Gentium, rengeteg speciális karakterrel. Olvasható, tud rengeteg mellékjelet. Egyszerűen szép. Elérhető a tervezők honlapjáról.


További 70 (!) ingyenes betűtípus, amit "designerek terveztek designereknek". Szerencsére van köztük olyan, ami szövegbetűnek is alkalmas, mint a Cardo, a Lido és a Day Roman.

Kellemesebb, mint a Times New Roman, fokozatokkal. A kissé helyigényesebb Cardo:

Végül a Day Roman, ami középkori és korai nyomtatott jeleket is tartalmaz:

Esélyes versenyző még a Century Schoolbook. A 10-es évek legvégén tervezte Morris Benton (1918 és '21 közt), amerikai tankönyvbetűnek, az alsósoknak (ezért olyan jól olvasható). Megnyugtató képet ad: a betűtípus régebben a M(icro)S(oft) szövegszerkesztőihez járt, ma némi utánjárást igényel a CE (középeurópai) változat beszerzése (a neten ma is fellelhető itt-ott). Érdemes.
És itt van a Times New Roman, a 30-as évek elejének újságbetűje. Akit nem irritál, az nem fogott még elég igazi, nyomtatott, fűzött és kötött könyvet a kezében. Egészen igénytelen kiadók használják csak könyveikben.


Hidegháború, atomkor, Buddy Holly és egy régi barát: Courier New. Ma már senki se használja, hiába van ott majdnem minden számítógépen. Amerikai írógépbetűnek indult 1955-ben: aztán átkerült a számítógépekre, aztán az angolszász számítógépekkel Magyarországra. Ilyeneket írnak róla: "Courier New 12, created in 1955 by IBM, is perhaps the most recognizable typeface of the 20th century—a visual symbol of typewritten bureaucratic anonymity, the widespread dissemination of information (and a classification of documents), stark factuality, and streamlined efficiency." Könnyen olvasható, korrektúrázáshoz és tabulatúra-nyomtatáshoz ideális. Túlélte Elvist, Marilyn Monroe-t, a Kennedyeket, Reagant, Hruscsovot és Kádárt, a Windows 3.1-et és a Word Perfectet.

Tuesday, 28 July 2009

Barokk tájépítészet 1: Maintenon


Le professionnel / A profi. Francia film, 1981-ből. Főszerepben J.-P. Belmondo, a profi. Nehezen feledhető alapfilm.

A film utolsó percei (megnézhetők pl. itt) jó képet adnak egy tipikus francia vidéki kastélyról, amit a középkor-reneszánsz után felbarokkosítottak és köréterveztek egy barokk tájat (aztán a 19. század persze hozzápiszkál az épülethez). A kastély létezik. Maintenonban áll, Chartres mellett, kb. 60 Km-re Párizstól (Maintenont leginkább onnan lehet ismerni, hogy XIV. Lajos szeretője / titkos felesége, Madame de Maintenon birtoka volt).

(a déli homlokzat, helikopter nélkül)

Amit látunk a filmen, az a Le Nôtre által tervezett táj(kert). Mi történik? Először enteriőröket látunk (selyemtapéta vagy papírtapéta a falakon, inkább 18-19. szd); majd Belmondo kilép az udvarra. Érdemes megfigyelni a téglafalba épített gótikus köveket, mint pl. a pálcás kapuzatot.

Aztán megpillantjuk a horizontot lezáró vízvezetéket (amit a versailles-i kert szökőkútjait látta volna el). Belmondo átballag a vizesárok feletti hídon, és elindul a helikopter felé. A helikopter egy homogén zöld, füves területen áll (ez bowling green angolul), ami geometrikus formát ad ki (ez fentről látszik). Kis, kúposra vágott bokrok (topiary work). A füvön látható egy meglehetősen szolíd minta -- két összefonódó "L" (ami Louis XIV jele): ezt a vörös színt pl. samottal szokták elérni. Érdemes figyelni, hogy a látható tér hogyan záródik: kétoldalt allék / fasorok (ezek a csatorna két partján futnak), hátul fák (és a vízvezeték) zárja körül.

(középen lenne a helikopter)

Amint a főhős a földre zuhan, láthatóbbá válik, hogy a zöld mezőt milyen szabályosan határolják a kavicsos sétányok, majd egyre nagyobb átlátást kapunk a térről, az emelkedő helikopternek köszönhetően. Láthatóvá válik, hogy a kastély külön szigeten áll, és külön szigeten történnek az események. Kibontakozik a zöld felület mintája -- tkp. egy négyzetes alaprajzú, négy sarkán olaszbástyás erődítés alaprajza, amit a sétautak vesznek körül, előtte egy íves védmű alaprajzát követő zölddel (jellegzetes francia megoldás a korban: amúgy ezek az erődítmények meglehetősen elavultak voltak már XIV. Lajos korában). A korabeli metszet nem így festi.

Ahogyan a gép (és a kamera) fordul, láthatóvá válik a csatorna (az Eure folyó) folytatása: a csatorna összeszűkítése sajátos optikai hatással jár. A monumentális, korabeli és befejezetlen vízvezeték (Vauban és La Hire, 1683-1710) a fák fölé magasodik.


Ezen a műholdképen jobban látszanak az alaprajz arányai, amit a csalóka rövidülés elbújtat. A vízvezeték irdatlanul magas, és igen messze van, egy ívköze 13 méter, magassága 25-28 méter. A fenti képen a fák jó, ha a feléig érnek. Háromszintes építmény lett volna (az elsőig jutottak).


így néz ki amúgy: kis fák is nőnek a tetején, a bordák meg jól tartják magukat. Wow!

Itt meg egy nagyjából korabeli metszet a kastélyról (Famille des Perelle, Planche 248 : Vue Du Château De Maintenon Prise Du Côté Des Cours D'Entrée...) -- az északi frontról.



Linkek:

A Perelle család korabeli metszetei erről és egyéb kastélyokról egy aukciós oldalon. A családnak különleges médiaprivilégiuma volt: a kastélyok nyomtatásban, metszeteken való ábrázolását csak nekik engedte meg a király.
Szép és creative commons-licencű fényképek efféle kastélyokról:
http://www.all-free-photos.com
Némi anyag a korabeli vízépítésről (a vízemelő Marly-ban):
http://world.std.com/~hmfh/machine1.htm

A filmen a háttérben Ennio Morricone Chi mai című szerzeménye szól. Tabulatúrában így fest.