Akármennyire is volt akármilyen a Horthy-korszak Magyarországa,* az emberek lelkében élt a vágy a csokoládékra és cukorkákra. Ezeket pedig be kellett csomagolni, a csomagoláshoz meg grafika és tipográfia kellett. És itt is vagyunk posztunk tárgyánál. (Egyúttal emlékezzünk néma főhajtással a rendszerváltással elpusztított magyar cukor- és édességiparra is)
Manna tejcsoki csomagolása (Manna Csokoládégyár, Budapest)
Boon csokiszeletek reklámja (számolócédulán)
Juliana csoki (Boon J. W. és Társa Rt., Budapest - Wormerveer)
Dreher bonbonok (a doboz teteje és alja). A kőbányai Dreher hatalmas élelmiszeripari vállalat volt, gyártott a sör mellett likőrt, brandyt, csokoládékat, kakaót, kekszet, cukorkát, jégkrémet.
Hunnia csoki papírja (Hunnia Kakaó- és Bonbongyár, XI. kerület)
Kroka csoki (Stollwerck)
Koestlin Tejszin csokoládé (Győr). A győri volt az első kekszgyár a Monarchia magyar felén (1880), aztán része lesz a Koestlin cégnek. A háború után államosították, lett belőle Győri Keksz- és Ostyagyár (Pilóta keksz, Kismackó), aztán az ún. rendszerváltás után külföldi kézbe került, végül a szokásos módon az aktuális tulaj (Danone > Kraft [= Mondelez Hungária]) a termelést külföldre szervezte ki, és az "ingatlanfejlesztési" szempontból értékes helyen fekvő gyárkomplexum többségét 2010-ben elbontották.
Tejcsoki, Stühmer
Karácsonyi díszcsomagolók (Stühmer)
Egy másik karácsonyi díszcsomagoló
Zizi cukorka zacskója, Stühmer
Végül pedig, kicsit kilógva a keretből, a Frutti cukorka reklámplakátja (1947?)
(forrás: az utolsó kép a
budapestposter.com-ról, a többi a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
oldalairól)
* A Horthy-korszak megítélése ma is identitások és álláspontok függvénye.
Itt most azt a jó negyedszázadnyi időt jelenti -- az első világháború
(plusz csatolt "forradalmak") után és a "felszabadulás" közt --, amely
alatt egy karakteres vizuális és tárgyi kultúra alakult ki --, hogy
aztán a koalíciós időkkel egy esztétikailag is sajátosan
szabályzott világ jöjjön létre, aztán pedig jöjjön 40, megint csak
sajátos év). Nagyon sokat lehetne beszélni arról, miért is érdekes a
Horthy-korszak, de most legyen elég annyi, hogy ezalatt a civilizáció az
elérhető kényelem új szintjét tette hozzáférhetővé a korábbiakhoz
képest. Tulajdonképpen ez a kor az, amelyben egy mai ember is először
tudná kényelmesen érezni magát: racionálisan kialakított, funkcionális
lakóterek, kislakások akár beépített bútorokkal (lásd pl. a Tér és Forma lapszámait -- az ott bemutatott épületek sokszor felülmúlják a mai lakótelepparképítés
vívmányait), részben gépesített, villamosított háztartások (elektromos vasaló! gáztűzhely!
jégszekrény, ill. hűtőgép! elektromos kávéfőző! porszívó!
padlófényezőgép! bojler! konzervek! hőálló üveg! ételek porból és vízből!), fejlett
hírközlés (rádió! telefon!).