Best of GoogleBook 1!

A Google Book legjobb könyvei, első forduló:
magyar nyelvű könyvek.

[A terv szerint egy könyvajánló sorozat indulna itt a GBooks legjobb könyveiről: ritkaságok, érdekességek, stb. Ez az első rész, talán lesz folytatása is]

A kategória: magyar nyelv:

1) Pápai Páriz szótára. A nyelvrontás előtti magyar nyelv egyik legjobb dokumentuma. Jókai olvasásához alkalmatos instrumentum, reprint kiadása létezik (de a tipográfiai díszek nélküli). Alapmű.

2) Dugonics András: Magyar példa beszédek és jeles mondások. A nép nyelvében élő bölcsesség fontos gondolat, már-már heideggeri mélységekba hatol (a nyelv a lét háza stb). Dugonics atya szerencsére nem ismerte Heideggert (és sokkal érdekesebb figura is volt, már ha írásait nézzük). Ez egy todományosabb műve végtelen sok regénye mellett.

B kategória: magyar nyelvű próza:

1) Faludi erkölcsnemesítő művei: némi trükkel több is kinyerhető az oldalból. Faludi prózája ma is nagyon erős és jó, és szórakoztató is. A Dorrellből magyarított munkája pl. a korabeli London állapotát is tükrözi, amint a honi nemességre vonatkoztatható: részegesek, káromkodók, etc.
Faludi Ferenc, Nemes úrfi
Faludi Ferenc, Bölcs ember

2) Dugonics regényei.
(Etelka persze nincs). Dugonics magyar nyelvű regényes történetei. Afféle magyar bestsellerek voltanak, főképp az Etelka. Etelkának van folytatása is: Jolánka. Számos más regénye kis trükközéssel is letölthető, pl. az Ulisses-regény vagy az aranygyapjas regény.
Dugonics András: A szerecsenek, 1. kötet
Dugonics András: A szerecsenek, 2. kötet
Dugonics András: Cserei, egy honvári herceg
Dugonics: Szittyiai történetek

C kategória: magyar fordítás, próza

Egyelőre csak az 1. helyezettet adjuk meg:
John Barclay, Argenis.
Minden olvasottabb gimnazista tudja, hogy Cervantes a lovagregények paródiájaként írta a Don Quijotét. Műveltebbek még olvasták is. De lovagregényt senki nem olvas. John Barclay 16-17. századi skót szerző, akinek kalandos életébe egy nemzetközi könyvsiker is belefért: az Argenis című _latin_ nyelvű lovagregény, amely az 1620-as évek elejére éri el végső formáját. Barclay XIII. Lajosnak (XIV. Lajos apjának) ajánlja könyvét. Olvassák, értik, szeretik (miközben Cervantes állítólag temeti a műfajt). Latinul mindenki ért. Aztán jó 170 év múlva magyarul is ideér a vármegyék világába. A francia forradalom közepetáján jelenik meg két kötetben (mindkettő fent, itt az első).