Thursday, 30 July 2009

Tipográfia 1


Hogy is mondjam el? Hát betűkkel.
De milyen betűkkel? Milyen szövegtükörben?
No, innét kezdve személyes a döntés, és a tipográfia közepébe csöppentünk. Ötszáz éve gondolkodnak azon, hogy hogyan lehet a nyomtatott szöveget kellemesen és könnyen olvashatóvá tenni.
Egy amerikai designer, Evan Stremke, egy plakáton foglalja össze ezeket az alapelveket (érdemes letölteni, nagyon csinos darab). A mai szövegszerkesztőkkel nagy tér nyílik a tipográfiai játszadozásra. A szövegbetű maga az ember. Az átlagosan komformista Times New Roman. A konformista, de valamit már akaró Ariel. A finoman rafinált Garamond. És ismeretlenebb testvéreik: a barátságos Century Schoolbook. A szimpatikus Georgia (mint ez is, itt). A könyvbe való Palatino Linotype. A jó öreg Courier, ami egyenesen az írógépről jött, és már senki se használja. És még többszáz másik, amikről tényleg csak a fanatikusok tudnak.

Itt van például a nagyszerű (és ingyenes) favorit, a Gentium, rengeteg speciális karakterrel. Olvasható, tud rengeteg mellékjelet. Egyszerűen szép. Elérhető a tervezők honlapjáról.


További 70 (!) ingyenes betűtípus, amit "designerek terveztek designereknek". Szerencsére van köztük olyan, ami szövegbetűnek is alkalmas, mint a Cardo, a Lido és a Day Roman.

Kellemesebb, mint a Times New Roman, fokozatokkal. A kissé helyigényesebb Cardo:

Végül a Day Roman, ami középkori és korai nyomtatott jeleket is tartalmaz:

Esélyes versenyző még a Century Schoolbook. A 10-es évek legvégén tervezte Morris Benton (1918 és '21 közt), amerikai tankönyvbetűnek, az alsósoknak (ezért olyan jól olvasható). Megnyugtató képet ad: a betűtípus régebben a M(icro)S(oft) szövegszerkesztőihez járt, ma némi utánjárást igényel a CE (középeurópai) változat beszerzése (a neten ma is fellelhető itt-ott). Érdemes.
És itt van a Times New Roman, a 30-as évek elejének újságbetűje. Akit nem irritál, az nem fogott még elég igazi, nyomtatott, fűzött és kötött könyvet a kezében. Egészen igénytelen kiadók használják csak könyveikben.


Hidegháború, atomkor, Buddy Holly és egy régi barát: Courier New. Ma már senki se használja, hiába van ott majdnem minden számítógépen. Amerikai írógépbetűnek indult 1955-ben: aztán átkerült a számítógépekre, aztán az angolszász számítógépekkel Magyarországra. Ilyeneket írnak róla: "Courier New 12, created in 1955 by IBM, is perhaps the most recognizable typeface of the 20th century—a visual symbol of typewritten bureaucratic anonymity, the widespread dissemination of information (and a classification of documents), stark factuality, and streamlined efficiency." Könnyen olvasható, korrektúrázáshoz és tabulatúra-nyomtatáshoz ideális. Túlélte Elvist, Marilyn Monroe-t, a Kennedyeket, Reagant, Hruscsovot és Kádárt, a Windows 3.1-et és a Word Perfectet.

Tuesday, 28 July 2009

Barokk tájépítészet 1: Maintenon


Le professionnel / A profi. Francia film, 1981-ből. Főszerepben J.-P. Belmondo, a profi. Nehezen feledhető alapfilm.

A film utolsó percei (megnézhetők pl. itt) jó képet adnak egy tipikus francia vidéki kastélyról, amit a középkor-reneszánsz után felbarokkosítottak és köréterveztek egy barokk tájat (aztán a 19. század persze hozzápiszkál az épülethez). A kastély létezik. Maintenonban áll, Chartres mellett, kb. 60 Km-re Párizstól (Maintenont leginkább onnan lehet ismerni, hogy XIV. Lajos szeretője / titkos felesége, Madame de Maintenon birtoka volt).

(a déli homlokzat, helikopter nélkül)

Amit látunk a filmen, az a Le Nôtre által tervezett táj(kert). Mi történik? Először enteriőröket látunk (selyemtapéta vagy papírtapéta a falakon, inkább 18-19. szd); majd Belmondo kilép az udvarra. Érdemes megfigyelni a téglafalba épített gótikus köveket, mint pl. a pálcás kapuzatot.

Aztán megpillantjuk a horizontot lezáró vízvezetéket (amit a versailles-i kert szökőkútjait látta volna el). Belmondo átballag a vizesárok feletti hídon, és elindul a helikopter felé. A helikopter egy homogén zöld, füves területen áll (ez bowling green angolul), ami geometrikus formát ad ki (ez fentről látszik). Kis, kúposra vágott bokrok (topiary work). A füvön látható egy meglehetősen szolíd minta -- két összefonódó "L" (ami Louis XIV jele): ezt a vörös színt pl. samottal szokták elérni. Érdemes figyelni, hogy a látható tér hogyan záródik: kétoldalt allék / fasorok (ezek a csatorna két partján futnak), hátul fák (és a vízvezeték) zárja körül.

(középen lenne a helikopter)

Amint a főhős a földre zuhan, láthatóbbá válik, hogy a zöld mezőt milyen szabályosan határolják a kavicsos sétányok, majd egyre nagyobb átlátást kapunk a térről, az emelkedő helikopternek köszönhetően. Láthatóvá válik, hogy a kastély külön szigeten áll, és külön szigeten történnek az események. Kibontakozik a zöld felület mintája -- tkp. egy négyzetes alaprajzú, négy sarkán olaszbástyás erődítés alaprajza, amit a sétautak vesznek körül, előtte egy íves védmű alaprajzát követő zölddel (jellegzetes francia megoldás a korban: amúgy ezek az erődítmények meglehetősen elavultak voltak már XIV. Lajos korában). A korabeli metszet nem így festi.

Ahogyan a gép (és a kamera) fordul, láthatóvá válik a csatorna (az Eure folyó) folytatása: a csatorna összeszűkítése sajátos optikai hatással jár. A monumentális, korabeli és befejezetlen vízvezeték (Vauban és La Hire, 1683-1710) a fák fölé magasodik.


Ezen a műholdképen jobban látszanak az alaprajz arányai, amit a csalóka rövidülés elbújtat. A vízvezeték irdatlanul magas, és igen messze van, egy ívköze 13 méter, magassága 25-28 méter. A fenti képen a fák jó, ha a feléig érnek. Háromszintes építmény lett volna (az elsőig jutottak).


így néz ki amúgy: kis fák is nőnek a tetején, a bordák meg jól tartják magukat. Wow!

Itt meg egy nagyjából korabeli metszet a kastélyról (Famille des Perelle, Planche 248 : Vue Du Château De Maintenon Prise Du Côté Des Cours D'Entrée...) -- az északi frontról.



Linkek:

A Perelle család korabeli metszetei erről és egyéb kastélyokról egy aukciós oldalon. A családnak különleges médiaprivilégiuma volt: a kastélyok nyomtatásban, metszeteken való ábrázolását csak nekik engedte meg a király.
Szép és creative commons-licencű fényképek efféle kastélyokról:
http://www.all-free-photos.com
Némi anyag a korabeli vízépítésről (a vízemelő Marly-ban):
http://world.std.com/~hmfh/machine1.htm

A filmen a háttérben Ennio Morricone Chi mai című szerzeménye szól. Tabulatúrában így fest.

Monday, 27 July 2009

[utilities]

Rapidshare letöltő, by Mr. Pamacs (Mezőkövesd). A free usereknek.
vetusware. Elavult és régi programok, régi gépekre.
Filehippo. com: vírusirtók.
Hjsplit. A .001, .002 stb. kiterjesztésűek összerakásához.

Online angol szótár, MTAK SzTAKI. Alap.
http://www.cloakproxy.info. egy amerikai proxy, amivel nem csak megnézhetjük a GoogleBooks Európában blokkolt anyagait, hanem le is tölthetjük (1MB fölött). Okosság. Egy proxy-lista. GoogleBookDownloader.

Rapidsearch-keresők.
http://rapidshare-search-engine.com/
http://rapidlibrary.com/
http://www.rapidshare1.com/

Windows Fundamentals for Legacy PCs.
installálás, felhasználói tapasztalatok, problémák az unattended installal.

Monday, 6 July 2009

Vakáció!

Ha végre itt a nyár, és meleg az idő, és az iskola is bezárt -- akkor mit lehet tenni? Lehet pl. dolgozni pénzért, építkezni, kertet művelni, szakdolgozatot írni, gyümölcsöt szedni, vendégségbe járni, strandolni.
De mindeközben / után / helyett lehet például ol-vas-ni!

Jó, jó. De mit érdemes olvasni nyáron? netán a strandon? netán a hegyekben?
Követhetnénk a nagy humanista példáját, aki a Vallomásokat olvasta, miután felmászott egy szeles hegyre. De kit érdekelnek Ágoston vallomásai, ami tele van mindenféle fohásszal, meg egyébbel? Igaz, a kutatókat érdeklik, akik 2 db "misztikus élményt" szoktak benne látni, meg mindenféle rafinált kommunikációs célt a manicheusokkal szemben, meg egy csomó mást. Dehát ehhez szakirodalom kell, az meg nincs a strandon.

Akkor olvassunk pl. krimit. Elvégre a nyomozás mint hermeneutikai aktus (bla bla bla, de tényleg így van) igen közel áll a kutatás és megismerés működéséhez. A lehetséges választékból érdemes Raymond Chandlert választani: szimpatikusan alkoholista (illetve határeset) főhős a 40-es évek Los Angelesében, aki mindenféle ügyekbe keveredik, fanyar kommentárokat fűz az eseményekhez és a nyomozása mindig eltérül. Dashiel Hammet szintén kellemes olvasmány: kicsit korábbi, szesztilalmas-maffiózós világ, csupa leszámolás és vérfürdő az ipari bűnözés világában. Mindkét szerző amerikai, és film noir-szerű világokat ír meg (a hasonlat azért is állja meg a helyét, mert könyveikből azoktak annakidején film noir-okat forgatni). A korszak és a milieu rajongóinak érdemes még beleolvasni James Ellroy regényeibe (egyre több van belőlük magyarul): A fekete dália igencsak híres volt (film is van belőle), a L.A. confidential is (ebből is). Angolul persze sokkal-sokkal jobb az atmoszférája ezeknek az írásoknak (nemjó emberek ezeket feltorrentezik). Vagy ott van Graham Greene (-e-vel, mindig elrontja az ember), számtalan írása közül pl. a havannai emberünkkel, a csendes amerikaival, a viszony végével (The end of the affair), vagy a Hatalom és a dicsőséggel (The power and the glory) - ez utóbbi pl. Babitsnak is tetszett.

Ha viszont zavar a sok betű, lehet képeskönyveket is nézegetni. Pláne Arasse után. Elég hozzá egy internet-kapcsolat, és a Googlebooks, és minimális képzelőerő. Pl. ha beírjuk az "emblemata" kifejezést, csodálatosan épületes dolgokat találunk. Például Alciati könyvét, ami pl. azt is tanítja, hogy az okosság nem csupán Heidegger és Arisztotelész olvasásával nő, hanem a borfogyasztással. És még több tucat hasonló okosság, képben és szövegben. Bár leginkább latin nyelven. Mindenesetre a képek magukért beszélnek. Shakespeare is felhasználta őket.


(innen)

Vagy ha valami izgalmasabbat akarunk csinálni, olvassunk korai Shakespearét. Például a Titus Andronicust, ami annyira véres, hogy a múltkori felújítását a szünetben többen is otthagyták. Julie Taymore filmje (Titus, 1999), főszerepben Anthony Hopkinssal nagyon szépen adja vissza a romanitást is, meg azt is, ahogyan az Erzsébet-korabeliek bosszúdrámát írva a rómaiakat látták. Ehol egy cikk, a magyar pócmodern (vagy mi) egyik jelesétől. De ha nem akarunk Sh-t olvasni, olvassuk a mintáját: Seneca drámáit (fájdalommentes magyar fordítás), vagy a kortársait: Ben Johnsont, Chr. Marlowe-t és a többieket (3 vastag kötet magyarul, némely egyetemi könyvtárak olvasótermében, de online az egész angolul).

Nagyjából ugyanez a retorika, de jóval kevesebb vérrel, köszön ránk a "metafizikus költők" verseiből: J. Donne, Geo. herbert, R. Crashaw, stb. Ezeket valamelyest magyarul is olvashatjuk, de a Google Books sokkal teljesebb szöveget ad eredetiben.

És ha nagyon unjuk a csendet (vagy a mp3-lejátszóvá alakított Petőfi rádiót), akkor legálisan (!) letölthetünk mindenféle ismert és ismeretlen banda koncertfelvételét az archive.org-ról (Live Music Archive): http://www.archive.org/details/etree. Köztük pl. a Grateful Deadét vagy a Calexicóét is.

Sunday, 7 June 2009

Hommage a Cseh Tamás

Cseh Tamás haldoklik. Tüdőrákban, lassan.

"Az aktív életem elmúlt. Színpadra nem mehetek, bár karácsonyra készítettünk egy maxi cédét, fel tudtam énekelni, nem okozott problémát. Színpadra született ember voltam, ott tudtam elégni, nincs értelme, hogy így, stúdión keresztül üzengessek. ... dolgaim lennének még, a rendrakás. Amikor eljön az idő, rendet raksz és úgy mész el." (Vas Népe)

Igazából nincs sok értelme magyarázni, ki ez a figura és miért fontos: aki tudja, tudja, akinek meg való, majd megtalálja maga (egyáltalán, nincs sok értelme bármi effélét magyarázni, különösen baráti körön kívül, ez is csak egy szubjektiv emlékeztető bejegyzés). Egy megfelelően semmitmondó wikipédia-szócikk. Bereményi Géza. Csengey Dénes. Levél nővéremnek, Új dalok, Műcsarnok. És a többi.

A mai magyar dalszövegekhez nem lehet hozzámérni ezeket a dalokat. Hozzá képest a Tanksapka, a 30Y, a Quimby, Gengszter Zoltán és kis barátai mind ugyanúgy tét nélküli popzene, Hobó meg ráadásul mág egy giccsfej, aki a Pajero terepjáróból kiszállva játssza el a hobót, Villont, Ginsberget, Morrisont a színpadon -- azt, aki éppen az ügyeletes lázadó.

Bereményi (és Csengey) szövegei nem a laza arcoknak valóak, nem a vegáknak, nem a metroszexuálisoknak. Cseh Tamásra nem lehet első sorban ugrálni. Mintha Hajnóczyt olvasna az ember, miközben Tarr Béla Sátántangója megy egy fekete-fehér tévén.

Tulajdonképpen fekete, pontos, ironikus szövegek ezek, felejthetetlen fordulatokkal. Az ilyen daloktól "az ember élete nem boldogabb, hanem mélyebb lesz." (P.T. nyomán). Felnőtteknek, explicit contents. "Fölsorolhatnám a Föld összes fövárosát, és Annának mind a négy tőlem volt abortuszát" -- abortuszbizottság, krakkói gyors, osztrák öngyújtó, Éva és Mari. Annak az egy életnek a maradékai.


Cseh Tamás hivatalos honlapja, némi hallgatható anyaggal.

Egy nagyon korai dal a hatvanas évekről, a Levél nővéremnek-ről (1977)


A hatvanas években nyár felé tetőzött az ifjúsági probléma
Emlékszem nap mint nap hajóval átmentünk Almádiból Siófokra
Ó a régi, ó a Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajó
Ó a régi, ó a teraszon, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon

Filmek is készültek, vászonról ránk néztek autóstoppos fiatalok
Twistelve nézték a víztükröt, s hallgaták mit csacsognak a vízhabok

A hatvanas években, fellazult tételben fogalmazódott meg a világ
Kafkában, Sartre-ban és távoli bölcsekben csodálta meg önnönmagát
Ó a régi, ó a Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajó
Ó a régi, ó a teraszon, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon

Táguló gyűrűkben konszolidációt hullámzott a szép Balaton
Emlékszem átmentünk Bélatelepről Révfülöpre egy nyári napon
Ó a régi, ó a Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajó
Ó a régi, ó a teraszon, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon

Nincsen más
A jobbik részem

Tuesday, 2 June 2009

! esemény, pontosabban !

Egyházi műveltség a régi Magyarországon
Tudományos konferencia
2009. június 3--6.
PTE, Vargha Damján Konferenciaterem

Programterv (2009. május 13.)

Június 3. szerda

11.00--14.00 Regisztráció

14.00--14.30. Köszöntő beszédek
14.30--15.00 A Klaniczay-díj átadása

15.00--18.00 Első ülés Elnök: Vizkelety András

15.00--15.20 Madas Edit (Budapest): A középkori magyarországi irodalom közép-európai kontextusban
15.20--15.40 Veszprémy László (Budapest): "Kontinuitás a középkori magyar krónikairodalomban" (11--15. század)
15.40--16.00 Solymosi László (Budapest-Debrecen): Anyanyelv és oklevéladás a középkori Magyarországon
16.00--16.20 Vita
16.20--16.40 Kávészünet
16.40--17.00 Körmendy Adrienne (Varsó): A liturgikus év mint a magyar társadalmi tudat alakító tényezője a 13. században. Idő, tudat, gazdaság
17.00--17.20 Török József (Budapest): Harangszó a középkor végi Pécsett
17.20--17.40 Lauf Judit (Budapest): Bécs és a nyugat-magyarországi határszél liturgikus gyakorlatának összefügései
17.40--18.00 Vita
19.00--22.00. Fogadás

Június 4. csütörtök

09.00-12.00 Második ülés Elnök: Madas Edit

09.00--09.20 Laczkó Eszter (Budapest): Liturgikus vonatkozások Temesvári Pelbárt halottak napi beszédeiben
09.20--09.40 Rajhona Flóra (Budapest): Hagiográfia és skolasztikus hagyomány – Alexandriai Szent Katalin legendájának késő középkori változatai
09.40--10.00 Tóth Péter (Budapest): Jöjj, próféta – Egy ismeretlen magyarországi drámai emlék és európai rokonai
10.00--10.20 Vita
10.20--10.40 Kávészünet
10.40--11.00 Sarbak Gábor (Budapest): Scriptorok kölcsönbe
11.00--11.20 Radó Cecilia (Budapest): A tabula alphabeticák szerepe a késő középkori prédikációk forrásvizsgálatában
11.20--11.40 Vadai István (Szeged): Vásárhelyi András Mária-éneke
11.40--12.00 Vita

12.00--14.00. Ebéd

14.00-17.00 Harmadik ülés Elnök: Balázs Mihály
Korondi Ágnes (Kolozsvár): Szöveghasználat és műfajiság viszonya a késő középkori magyar nyelvű kódexirodalom elmélkedő szövegeiben
14.00--14.20 Dömötör Adrienne (Budapest): „tÿ vatok kett latrok”. Nyelvi hagyomány és latin hatás: a mennyiségjelző utáni egyes szám/többes szám váltakozás
14.20--14.40 Komlóssy Gyöngyi (Budapest): A magyar mondat a latin nyelv rabságában
14.40--15.00 Vita
16.00--17.30 Látogatás a Dómmúzeumban
17.30--19.00 A Klimó Könyvtár kiállításának megtekintése
19.00--20.00 A Schola Sancti Pauli koncertje
20.00--22.00 Fogadás a Püspöki Palotában

Június 5. péntek

09.00--12.00 Negyedik ülés Elnök: Veszprémy László

09.00--09.20 Bradács Gábor (Debrecen): A magyar államalapítás a későközépkori osztrák történetírás tükrében
09.20--09.40
09.40--10.00 Csorba Dávid (Nyíregyháza): Mürmidón összeesküvés-elmélet, avagy adalék Szerémi György szerb Mohács-képéhez
10.00--10.20 Vita
10.20--10.40 Kávészünet
10.40--11.00 Takács Imre (Budapest): Brancioni Bertalan pécsi püspök (1219-1253) és a gótikus művészet
11.00--11.20 Havasi Krisztina (Budapest): „In transitu in medio...” - Dörögdi Miklós egri püspök (1330-1361) és építkezései
11.20--11.40 Vita
11.40--12.00 Kávészünet

12.00--14.00. Ebéd

14.00-15.20 Ötödik ülés Elnök: Ritoókné Szalay Ágnes

14.00--14.20 Prajda Katalin (Firenze): Kultúraközvetítő firenzeiek: Andera Scolari, Giovanni Buondelmonte és Giovanni Melanesi
14.20--14.40 Szörényi László (Budapest): Bonfini és Marchiai Szent Jakab
14.40--15.00 Jankovits László (Pécs): Jacobus Piso százsoros elégiája az Úr szenvedéséről és keresztjéről
14.40--15.00 Vita
15.00--15.20 Kávészünet
15.20--15.40 Boda Miklós (Pécs): Mégis, kinek a búcsúja? Janus Pannonius Várad-verséről
15.40--16.00 Pajorin Klára (Budapest): Vitéz János és a humanista ars oratoria meghonosodása Magyarországon
16.00--16.20 Vita

17.00--18.00 Alternatív délutáni programok, köztük
17.00--18.00 Janus Pannonius arcmása. Előadás a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályán

Június 6. szombat

09.00-12.00 Hatodik ülés Elnök: Bartók István

09.00--09.20 Fedeles Tamás (Pécs): Egy humanista pécsi főpap: Ernuszt Zsigmond
09.20--09.40 Kasza Péter (Szeged): Brodarics István: Pécs patronáltja? Pécs patrónusa?
09.40--10.00 Varga Szabolcs (Pécs): Egy ismeretlen humanista: Peregi Albert pécsi prépost
10.00--10.20 Vita
10.20--10.40 Kávészünet
10.40--11.00 Vekov Károly (Kolozsvár): Egy pécsi származású humanista püspök: Bornemisza Pál
11.00--11.20 Kiss Gergely Bálint (Pécs): Jogi műveltség a pécsi székeskáptalan kanonokjai körében
11.20--11.40 Vita
11.40--12.00 Kávészünet

12.00--14.00 Ebéd

14.00-17.00 Hetedik ülés Elnök: Szörényi László

14.00--14.20 Lupescu Makó Mária (Kolozsvár): Domonkos rendi oktatás a középkori Erdélyben
14.20--14.40 Dobozy Nóra Emőke (Budapest): A Somnia Salamonis David regis filij (1516) és a középkori magyarországi álomelmélet
14.40--15.00 Galamb György (Szeged): Eretnekségek és inkvizíció Dél-Magyarországon a kései középkorban
15.00--15.20 Vita
15.20--15.40 Kávészünet
15.40--16.00 Gábor Csilla (Kolozsvár): Lelki utak, lelki képességek – a középkori spirituális hagyomány recepciója a kora újkori devócióban (művek és gyakorlatok)
16.00--16.20 Maczák Ibolya (Piliscsaba): „Meggyőzhetlen igazság”. Szövegalkotási kérdések Pázmány Kalauzából kompilált prédikációkban
16.20--16.40 Vita
16.40--17.00 Zárszó

19.00--22.00 Társasvacsora

Wednesday, 27 May 2009

(éljen Ritoók Zs.!)

Ritoók Zsigmond díjat kapott!
Bólyai-díjat!
Persze előtte mekegett valamit az aktuális miniszterelnök, meg a közt. elnök is. Ez azért nagyon jó dolog, mert ez egy nagy és tekintélyes díj, Ritoók Zs. pedig egy egészen nagy elme, és végre nem TTK-sok kapták. Már egészen öreg (majdnem 80), de friss az esze, és nagyon jól gondolkodik. Grécista, filológus, aki élővé tudja tenni az ókort. Annyira intelligens, hogy érezhető zavart okoz az erőben. Írt is, könyveket, amiket el lehet olvasni.

friss interjú (nol.hu)
régebbi

- Professzor úr szerint mi a TDK tulajdonképpeni célja és értelme?
- Az értelmét abban látom, amit Szendrő Péter professzor úr szokott mondani, aki a mozgalmat országossá kiterebélyesítette, a súlyát sokévi szívós munkával megteremtette. Ő azt mondja, hogy ez egy önképzőkör, ami már a régi középiskolában is létezett. Ott természetesen nem vártak el tudományos eredményeket, de el kellett olvasni olyan szövegeket, melyeket a jeles tanulóknak sem volt kötelező. Itt mindez magasabb fokon zajlik. A középiskolák különböző színvonalúak, különböző nehézségekkel néznek szembe, így aztán az egyetemi hallgatókat először szintre kell hozni. Ezért tartom fontosnak az új felsőoktatási rendszerben adott három alapozó évet, melynek során olyan dolgokat kell megtanítanunk, melyeket régen a középiskolában kaptak meg a diákok. Az OTDK egyetemi önképzőkör: vagyis nem csak arról van szó, hogy jobban elmélyedünk egy középiskolai témakörben, itt már a tudomány előszobájába lépünk be. Egyes dolgozatok pedig nem csupán az előszobába, hanem már a szobába is belépnek. A diákkör feladata megéreztetni a hallgatókkal a tudományos munka ízét és örömét. Az ügy szempontjából nem feltétlenül az a fontos, hogy az illető nyerjen vagy megdicsérjék. Sokkal lényegesebbnek érzem, hogy a hallgatónak étvágya támadjon, a szellemi gyomornedvek beindulása révén rájöjjön, hogy milyen érdekes dolog egy bizonyos témával elmélyülten foglalkozni. Lehet, hogy később sohasem lesz nagy tudós, de mégis viszi magával az élményt: a tudomány izgalmas. Ha netán tanár lesz belőle, ezt az élményt tovább tudja adni tanítványainak - esetleg egy gimnáziumi önképzőkörben , ahol ő tanárként lelkesíteni tudja diákjait. Ezt tartom a diákkör legfontosabb feladatának, "ráadásnak" ahhoz, hogy olyan kiváló dolgozatok születnek, melyek akár nyomtatásban is megállják a helyüket. A szellemi élmény a lényeg: rádöbbenni arra, milyen izgalmas az igazság keresése. Ez az élmény viszi őt tovább az egyetemi pályáján vagy ha esetleg elkerül máshová: jó dolog ismeretet szerezni, jó dolog tanulni.

Tuesday, 26 May 2009

! esemény !

péntek, 29-e, este 6,
a várfal-sétány (vagy mi) környéke*
irodalmi felolvasás:
Szigeti Csaba olvas fel részleteket
J. Roubaud
a Nagy londoni tűzvész c. regényének
nagyon-régóta-húzódó-és-most-befejezett fordításából.

A fordító régi occitán költészettel, irodalomtörténettel, poétikával stb-vel foglalkozik, tanított Pécsett és Miskolcon, nagyon jó és rajongott előadó, jeles tudós stb stb, írt egy könyvet "A hímfarkas bőre" címmel, stb stb és okos dolgok találhatók tőle a neten.

Itt egy interjú vele. Idézet:

[Litera] És mit tanult Roubaud-tól?
[SzCs.]Imádtam. Imádtam, hogy elképesztő természettudományos, szűkebben matematikai, még szűkebben pozitív egész számok, még szűkebben kombinatorikai műveltségében van egy óriási angol, világirodalmi műveltsége, hogy mer montaigne-i módon szabad ember lenni (vagyis úgy, hogy közben tisztában van kötöttségeinkkel). Magyarán, valami olyasmit tanultam meg, hogy bár ezeket külön tartjuk a világban, de a történeti és filozófiatörténeti és költészettörténeti és mindenféle érdekeltséget – nagyon nehéz, elképesztő nehéz – de össze lehet tartani. Ennyire egyszerű, össze lehet tartani.


*(ott a várfal mögött, "kultúrkert" a név, szoktak ott jazzkoncertek is lenni)

Friday, 22 May 2009

Lot 49

"The reality is in this head. Mine. I’m the projector at the planetarium"

Thomas Pynchon. The Crying of Lot 49.
A 49-es tétel kiáltása (Modern Könyvtár).
Egy 1966-os regény, a hippikorszak közepéből.
Egy könyv a paranoiáról és az információról.
Egy nyomozás.
Amúgy a 20. szd amerikai prózájának egyik legnagyobb kisregénye.
Amikor még nem volt internet. És mégis.
Ja kérem, a "valóságról" így is lehet gondolkodni.

egy honlap a könyvről. http://cl49.pynchonwiki.com/wiki/index.php?title=Main_Page

a szöveg angolul.
egy másik oldal róla, a Spermatikos Logos.
Egy előadás róla, a Yale-n.

Thursday, 21 May 2009

Kilátások a jövőre

Ha és amennyiben lesz ősszel valami, az ilyen lesz:

We're more of the love, blood, and rhetoric school. Well, we can do you blood and love without the rhetoric, and we can do you blood and rhetoric without the love, and we can do you all three concurrent or consecutive. But we can't give you love and rhetoric without the blood. Blood is compulsory. They're all blood, you see.
(Tom Stoppard)

Friday, 15 May 2009

! látványosság !

2009. május 18-19. Pécs. PTE. BTK.
Jön Habermas!
Menjen, aki tud!
Konferencia csupa fontos emberrel!

nol.hu híre: "A világképektől az életvilágig címmel maga Jürgen Habermas is előadást tart hétfőn délután Pécsett, azon a két napos konferencián, amely az ő filozófiáját járja körbe. Napjaink egyik legjelentősebb gondolkodójának munkásságáról hétfőn és kedden a pécsi bölcsészkar konferenciatermében Heller Ágnes, Robert Brandom (UPitsburgh), Orbán Jolán(Pécs), Luigi Tassoni (Pécs), Fehér M. István (Budapest), Hauke Brunkhorst (Flensburg),Lutz Wingert (Zürich), Felkai Gábor (Budapest), Matjaz Potrc és Vojko Strahovnik (Ljubjana), Weiss János (Pécs) és Boros János (Pécs) tart 40-40 perces előadást, s az elhangzottakra az érintett azonnal válaszol.

A tudományos tanácskozás a pécsi filozófia doktori iskola keretében zajló, 11 éve tartó nemzetközi konferenciasorozat része, melynek során több száz filozófus járt Pécsett.* Mivel a Pécs-2010 EKF programban nemcsak jelentős művészeti, hanem tudományos kezdeményezések is helyet kaptak, így az esemény a 2009-es felvezető év programja lett."

* ez azért ebben a formában nem teljesen igaz, de hagyjuk.

! konferencia, Kecskemét !

Pál apostol az ókori kereszténységben

2009. június 25-27.
KECSKEMÉTI PIARISTA ISKOLA

Thursday, 14 May 2009

! konferencia !

2009. június 3–6.

Pécs, PTE, Vargha Damján Konferenciaterem

Egyházi műveltség a régi Magyarországon


Pár előadáscím, egészen nagy előadóktól is:

-- Kontinuitás a középkori magyar krónikairodalomban (11--15. század)
-- A liturgikus év mint a magyar társadalmi tudat alakító tényezője a 13. században. Idő, tudat, gazdaság
-- Hagiográfia és skolasztikus hagyomány – Alexandriai Szent Katalin legendájának késő középkori változatai
-- A magyar államalapítás a későközépkori osztrák történetírás tükrében
-- Lelki utak, lelki képességek – a középkori spirituális hagyomány recepciója a kora újkori devócióban (művek és gyakorlatok)

THE END

máj. 21. szokott hely. szokott időpont. részletek a levélben.

Monday, 11 May 2009

Malacnátha délszakon

A vallásos műveltség megad egy extra dimenziót. Akkor is, ha éppen nem hisz az ember, csak tud.
Példa.

Van egy mexikói indulású járvány, amelyet sertésinfluenzának neveznek, a járvány halálos áldozatokkal jár. Persze az is lehet, hogy titkos bilológiai fegyver, vagy az amerikai gyógyszerlobbi trükkje vagy bármi más -- ezt most hagyjuk azokra a naiv lelkekre, akik fotelben ülve koholnak összeesküvés-elméleteket.

Nézzük a tényeket.

Elindul egy járvány pár hete, amiről azt se lehet tudni, mekkora.
Mexikóban, ami első körben az ott nyaraló amerikaiakat, aztán az ott nyaraló európaiakat érinti. Utóbbiak elenyészően kevesen vannak, érkeztethetőek, követhetőek, esetükben lehet sejteni, kire érdemes figyelni. Nagyjából érdektelen a dolog. Nálunk megy a hivatalos híradás a teljesen butáknak, hogy magyar disznóhúst IGEN, lehet fogyasztani (miért is lenne veszélyes az alföldön vágott malac húsa?).

És van Egyiptom.

"Egyiptomban bejelentették szerdán a hatóságok, hogy "haladéktalanul" levágják az összes, mintegy 300 ezer sertést az országban, már meg is kezdték a kényszervágásokat. Az egészségügyi minisztérium azt állította, hogy csak elővigyázatról van szó. A sertéstenyésztők több helyen ellenszegülnek az intézkedésnek." -- ápr. 29-i hír, Origo.


Magyarul T időpontban Egyiptomban nincs járvány. Egyetlen emberről se tudnak az országban, aki sertésnáthás lenne.
Egyiptomban emellett (vagy ennek ellenére) elrendelik a sertésállomány kiirtását az állami hatóságok. Még mielőtt egyetlen előfordulás lenne. Ezek a malactartók meg ellenkeznek.

Milyen óvatosak ezek az egyiptomiak.
Nézzük máshonnan.

Egyiptomban a muzulmán az államvallás. A muzulmánoknak (mint a zsidóknak is, ld. Mózes kveit) a disznó tisztátalan állat, húsát nem eszik, nem tartják. Ha kiirtják a malacokat, semmit se veszthetnek.
A keresztény kisebbség számára a malac nem tisztátalan állat (ld. pl. ApCsel, Péter látomása); tartják, hízlalják, megeszik. Ha kiirtják a malacokat, van mit veszteni, pl. a minimális költséggel megtermelt húst.

Ehhez nem kell közgázérettségi. Persze ezeket a pontokat mások is összekötötték. [cikk]

"Kopt vallási vezetők ugyanakkor támogatják a kényszervágást, mert így szerintük nem lehet majd a keresztényeket okolni az esetleges fertőzésekért."

Vajon milyen lehet a valós helyzet, amikor ezzel kell védekezni és megmagyarázni az ellenséges intézkedéseket a közösségnek? Tessék behelyettesíteni a példát más országokba, más közösségekbe, más korokba.