Thursday, 12 February 2009

memo


olvasmánylista: feltöltve a rejtekhelyre.
jövő órára elvárt: Hugo (ugyanott), Ohly, Arasse. Dionysius elvárt (uott, AbiWord formátumban az első fele). Skinner erősen ajánlott, de még nem elvárt. Genesis erősen ajánlott, de még nem elvárt az egész ismerete: érdemes már most elkezdeni olvasni.

Kiegészítés!
Cesare Ripa, Iconologia, angolul, képekkel.
Cesare Ripa, Iconologia, olaszul, képekkel.
Cesare Ripa, Iconologia, olaszul, 3 korai kiadás, képtelenül.

Talált idézet 2

"... kaptam magam és lemegyek holnap Velencén keresztül Firenzébe.
Tudok hol aludni.
Nekem kultúra kell és kész.
Nekem nem drog kell, hanem valami jobb."

Saturday, 7 February 2009

Talált idézet 1

"Az igazságok dogmává lesznek, mihelyst elkezdjük őket vitatni. Így minden ember, aki valamely kétségének ad hangot, definiál egy vallást. Korunk szkepticizmusa nem pusztítja el a hitet, sőt inkább létrehozza; megadja körvonalait, egyszerű és kihívó formáját. Mi, akik liberálisok vagyunk, a liberalizmust valamikor közhelynek tartottuk. Most pedig, miután megvitattuk, oly tüzesen hiszünk benne, mint egy vallásban. Mi, akik hiszünk a hazafiságban, valamikor ésszerű dolognak tartottuk a hazafiságot, és ennél többet nem is tartottunk róla. Most már tudjuk, hogy ésszerűtlen és tudjuk, hogy igaz.


Nekünk, aki keresztények vagyunk, fogalmunk sem volt a Kereszténység misztériumában rejlő hatalmas filozófiai józanságról mindaddig, amíg a keresztényellenesek meg nem világították számunkra. A szellemi rombolás öles léptekkel halad tovább. Minden megtagadtatik. Mindenből hitvallás lesz. Ésszerűnek találjuk, hogy tagadjuk az utcaköveket, vallási dogma fogja majd őket bizonyítani. Racionális tétel a szemünkben, hogy mindnyájan álmodunk; misztikus józansággal fogjuk majd kimondani, hogy mindnyájan ébren vagyunk. Máglyákon teszünk bizonyságot arról, hogy kétszer kettő négy. Kardot rántunk, hogy bebizonyítsuk: nyáron zöld a lomb. És nemcsak az emberi élet hihetetlen erényeit és józanságait kell majd megvédenünk, hanem valami még hihetetlenebbet: e hatalmas és valószínűtlen világegyetemet, mely az arcunkba bámul. Úgy harcolunk majdan a látható csodákért, mintha láthatatlanok lennének. A fűre és az égboltra különös bátorsággal nézünk. Azok közé fogunk majd tartozni, akik láttak , és mégis hittek."


G.K. Chesterton: Eretnekek

Wednesday, 4 February 2009

A "misztika" kezdetei 1: Poiret

Abban, hogy a "misztika" szót főnévként, ráadásul ilyen homályos és behatárolhatatlan értelemben használják, sáros a 19. század filozófiája (kül. a német filozófiai idealizmus) , de a 18. század is. A szó először, a 13. században jelenik meg érdemben, a "misztikus" teológia jelzőjeként, és konkrétan egy, az Areopagitára alapozó teológiai típust jelentett. A fogalom elmosódásában elég fontos szerepe volt a francia Pierre (Peter, Petrus) Poiret-nak (1646-1719). Életrajza: BBKL, "Poiret, Pierre".

Miért fontos Poiret?

A 17. század végén vagyunk. Virágzik a könyvnyomtatás, az eszmék áramlanak egy olyan világban, amely megosztott a katolikus-protestáns és az észak-dél tengely mentén. Köztük a kartéziánus eszmék is -- amikre mindenki reagál, aki fontos a korban: fanyalgással, elutasítással, kritikával vagy rajongással*. A katolikusok is és a protestánsok (Utrecht) is úgy látják, hogy Cartesius tanai tagadják a keresztény tanítást, ezért filozófiájának tanítása tilos. A másik oldalon Cartesius, miközben a Módszerben nyilvánosan gyalázza a jezsuita oktatást, magánlevélben viszont példamutatónak tartja filozófiaoktatási módszereiket (nem véletlenül: az ő lángelméjét is egy jezsuita kollégium képezte ki).
* ld. az ellenvetéseket a Meditationes-re.

A kereszténység világa is pezsgésben van: Északon a vallással szemben szkeptikus hangok is hallatszanak, a protestantizmus tovább hasadozik, önjelölt próféták jelennek meg itt és ott; Spanyolország területén az inkvizíció üldözi a katolikus hit ellenségeit, XIV. Lajos pedig (idővel) állami hatalommal elüldözi vagy kiirtja a francia protestánsokat. Mozgalmas század.

Mindenesetre Cartesius kihívást jelent. Pierre Poiret kálvinista pap volt, és megírja a maga ellen-munkáját Descartes ellen:

In Huil U5 7 l en e o ev i e l 66 X C1 5 7 0 O


Cogitationum rationalium de Deo anima, et malo libri quatuor, Amsterdam 1677. 2. kiadás, 1685: online, GoogleBooks.

Aztán a kortárs női misztikusok felé fordul. Ilyen volt Mme Bourignon (1616-1680), egy katolikusként nevelkedett hölgy, víziókkal és saját szektával, akinek sajátos teológiai meglátásait se a saját, se a lutheránus egyház nem tolerálta, különösen amikor azokat a saját nyomdája révén nyomtatásban is publikálta. Elvégre ha valaki magát az új Évának és a Szentlélek menyasszonyának deklarálja, az túlmegy a kereszténység határain. E furcsaságokon túl Mme Bourignon kvietista is volt -- ez pedig, jó okkal, egy eretnek tannak számított katolikus területen. Poirel csatlakozott a hölgy követőihez (gyakorlatilag együtt élt és vándorolt a köré szerveződő közösséggel), majd annak halála után írásait rendezte sajtó alá (19! kötetben).

Aztán kiadta Mme Guyon műveit is: "Recueil de divers traités de théologie mystique qui entrent dans la célèbre dispute du quiétisme qui s'agite présentement en France" (Köln, 1699). Mme Guyon kevésbé volt extrém gondolkodó, de francia alattvalóként kvietizmusa miatt több évet töltött a Napkirály börtönében.

[A kvietizmusról legyen elég annyi, hogy egyfajta spirituális tanítás, amely rosszul megfogalmazva kegyelemtani eretnekség: ld. Miguel Molinos esetét (ugyanakkor a Mme tanait érdemes volna összevetni Evagriosz némely tanaival), ugyanakkor egy nagyon izgalmas határesete a valláspszichológiának (szegény, szegény kis Popper Péter).]

Ezek a kiadott művek tkp. kortárs, népnyelvi (francia) spirituális irodalom (ezért romanische Mystik), amit szektás katolikusok írtak és egy különc kálvinista adott ki. A hangsúly az ökumenizmuson van: ezek mind túlléptek az intézményes kereteken. Ezek után nem különösen meglepő, hogy Poirel munkássága a pietizmusra (értsd: a lutheranizmus egyik, többé-kevésbé eretnek formájára) is hatással volt. Ez a korszak éppen azért érdekes, mert itt a "misztika" valamiféle, a keresztény felekezeti megoszlások feletti, de egyértelműen keresztény dologként jelenik meg.

Poiret nem csak a kortárs "misztikus szerzőkkel" (ez már az ő kifejezése!) foglalkozott. Írt egy, "a misztika általános gondolatáról és misztikus szerzőkről" szóló írást, és egy katalógust a "misztikus" írókról (eredeti: Préface sur la Théologie Mystique. Lettre sur le auters mystiques. Catalogue des écrivains mystiques 1700, latin ford. 1702). A levél és a katalógus hozzáférhető itt: Petri Poiret de eruditione solida specialiora, tribus tractatibus, Amsterdam, 1707. GoogleBook.

A nyomtatás korában vagyunk: a gondolatok hozzáférhetővé válnak, a régi és az új "misztikusok" egymás mellé kerülnek. Például Poiret egy kötetben ad ki olyan munkákat, mint pl.: a kvietizmussal megvádolt és letartóztatott Francois La Combe (d.1715) munkája az értelem imádságának analíziséről (Analysis orationis mentalis); a devotio moderna irányzatához tartozó Peters Gerlach (d.1411) Soliloquiuma; Raymundus Lullus katalán regényének, a Blanquernának (c.1283) egy részlete (Blaquernae Aphorismi 365 de amico et amato). Gallica.

Ugyanakkor: Poiret publikál is egy csomó szövegkiadást az általa misztikusnak tekintett szerzőkből. Franciára fordítja és kiadja Kempistől a Krisztus követését és a Német teológiát. (bár ezek elérhetetlenek a neten).
Justify Full
Éppen ezért érdekes: laikus (illetve protestáns pap), nyakig benne a kvietizmusban; egyszerre rálátással a népnyelvi és a latin "misztika" szövegeire; spiritualitástörténeti érdeklődéssel -- és jól kihasznált publikációs lehetőségekkel.


Adalékok, források:
Mme Bourignon: BBKL. Egy életrajz róla (1910).

Új Kezdet


Szeretettel üdvözlök minden Olvasót az újabb Köztársasági Reformév mostani reformszemeszterében.

Ez az oldal a kevésbé megbízható kurzus-mail egyfajta alternatívája. A rejtekhely egy online lerakat, a coospace helyett; pontos helyéről a régiek tudnak információt adni, ill. személyesen jövő órán.

Az első órán (feb. 6) egy szintfelmérő tesztet tervezek iratni (figyelem: ez az 5-10 perces hallgatói feladat az összes teendő az első órán, utána szabadon mehetnek). A következő órán indul a beavatás, amikor is az igazság minden főbb részlete --úgymint tematika, TF, olvasmánylista-- kibontásra kerül.

A félév során a tervek szerint tetemes mennyiséget kell olvasni, és az olvasmányok megértését-feldolgozását kellemetlenül élesen pontozott tesztek fogják ellenőrizni. Szükség lesz az intelligencia mellett az edzett memóriára is -- ha semmit se tudunk elménkben megtartani, akkor aligha tudunk okosan gondolkodni (elvégre semmiből nem lesz semmi). Javaslom, hogy ismerkedjenek meg a pedagógiai szakirodalomnak az önálló tanulásra kidolgozott segédkönyveivel (ezek már a 70-es években is voltak magyar nyelven). A memóriához a következő olvasmányok ajánlottak:

1) Hugo de SV, A három körülményről, a rejtekhelyen. Érdemes ezzel kezdeni a memória-gyakorlatot, mivel biztosan tesztanyag lesz.

2) Daniel Arasse cikke az ars memoriae-ről, kezdőknek online, dörzsöltebbeknek: hát persze, Ikonológia és műértelmezés 1. Esélyes a tesztre.
3) Friedrich Ohly, ugyanott. Esélyes a tesztre.
4) J.W. Hoye német cikke a quaestióról, Nóra nevű hallgatóinknak különösen ajánlott.

Ha könyvtárba mennek, érdemes már most beszerezni:

IET: Areopagita, Mennyei Hierarchia. Az eleje a rejtekhelyen is.
ÉFSZ: Areopagita, Az isteni nevekről. Az égi és a földi szépről, 183-189.
ÉFSZ: Albertus Magnus Areopagita-kommentárja.
MaFilSz: Aquinói Tamás Areopagita-kommentárja: Aquinói Szt. Tamás a szépről. Fordította, bevezette Klima Gyula, Magyar Filozófiai Szemle 1984/3-4, 454-473.

Érdemes már most megismerkedni az alábbi szerzők magyar nyelvű munkásságával is: Meyendorff, Perczel, Vanyó, Heidl, Southern, Leinsle, Bugár, Belting, Panofsky. Részint általános, részint szakmai műveltség okán.

Thursday, 15 January 2009

Interim 1: todomány etc.

Most, hogy egyelőre senki nem olvassa az oldalt, átmenetileg kevéssé tudományos tartalmak lepik el. Próbaként egy tudományfilozófiai poétika alapvonásait kezdem el felvázolni, leginkább előmunkálatként. Ilyen témáról sokfélét lehet(ne) olvasni, még többet képzelni, de ha már egy jó ideje ugyanazt gondolja az ember, talán érdemes összerakni.

Mi a jobb, a kutatás vagy az oktatás?
Illetve van-e értelme így feltenni ezt a kérdést?

A tudomány működtetéséhez, a kutatáshoz egyfajta speciális elmeműködés kell. Az interdiszciplinaritás pont arról / arról is szól, hogy ez a gondolkodásmód különböző területekről át tud lépni más területekre.

A lépték és a képesség a rendszer felállítására, majd rendszerek összevetésére.

Egy megfontolandó intwrjú egy kutatóval. Éljenek a csíkosinges-zakós megszállott kutatók!

"A tudomány alapvetően tekintélyelvű. Tudományos kérdésekben nincsen szavazás. Annak a véleménye dönt, aki több, megalapozottabb és hitelesebb információval rendelkezik. Ez az alapvető szocializáció a tudományos közéletben is megjelenik."

"Az igazi kutatás szempontjából azonban nem az a kulcskérdés, hogy milyen oklevelem van ... hanem az a teljesítmény, ami a kutató mögött áll és az a tudományos integritás, amelyet megszerzett és megőrzött. Az a kutató, aki a tudományos pályáját a szerint tervezi, hogy mi mutat jól majd az önéletrajzában, előbb-utóbb lebukik, mert ötletei nem lesznek eredetiek, és a kitartása nem lesz valós. Ha pedig a fokozat tényleg csak az előmenetel szempontjából kellett neki, akkor a probléma magától is megoldódik, mert a kutatói szakmából az ilyen vendég önként távozik."




Frissítés: miért ne legyen lehetséges vallástudományból doktori iskolát indítani Magyarországon? Cikk az ÉS-ben.

Sunday, 4 January 2009

Kép és szöveg

Mire használjuk a képeket és mire a szövegeket?
Hogyan lehet képeket eszköznek használni?
Mit lehet megérteni a képből háttértudás nélkül?

Gyakorlat 1.





tűz, víz, levegő, föld
tavasz, nyár, ősz, tél
észak, dél, kelet, nyugat
Máté, Márk, Lukács, János
Európa, Ázsia, Amerika, Afrika
Nominativ, Akkusativ, Genitiv, Dativ

geometria, arithmetica, astronomia, musica
Ambrus, Jeromos, Ágoston, Gergely
Atanáz, Vazul, Gergely, János



A kép forrása:
wellmedicated.com
akik viszont SA_Steve-től vették át
(akinek érdemes átnézni a gyűjteményét)

Nosmo király birodalma


A képen* Pécs belvárosát ismerhetjük fel. A piros szín azt jelöli, ahol a közterületen a dohányzás tilos (beleértve a buszmegállókat, de bizonyos épületek 50 m-es körzetét is). A tilalom 2008. január 1-től él, értelemszerűen büntetendő is megszegése. Pécs városa egy újabb lépést tett az EKF megvalósítása felé.

* A képet a szanalmas.hu-n találtam.

Saturday, 3 January 2009

Ein Moment, bitte!

Kedves Olvasóim,

pontosan egy hónapja nem frissült az oldal. Hamarosan lesznek újabb fejlemények, ahogyan az új félév megkezdődik. Újabb pedagógiai kísérlet indul. Nagyszabású terveinknek csak a csillaghordozó szféra vet gátat -- de erről később többet. Addig ajánlom az oldal linkjeinek meglátogatását.




Az itt látható kép Herrade von Landsberg apátnő (megh. 1195) Hortus deliciarumából van. Ez egy nagy és erősen korábbi szerzőkre támaszkodó enciklopédia-féle. Egy kézirata volt, és az is odaveszett 1870-ben, amikor a frankok meg az alemánok háborúztak (a képeket és a szöveget még azelőtt külön publikálták, szerencsére). A könyvben több, mint 300 rajz volt (ezt itt a wikipaedia commons-ból vettem).
A képen a 7 artes látható, középen a filozófiával. És --nocsak!-- minden ars egy-egy nőalak! és a feliratok elmondják, mi van a kezükben!
A kép alján poéták avagy mágusok láthatóak, amint a kis nem-fehér madárkák (tisztátlan lelkek) sugalmaznak nekik mindenféle mágikus mesterkedéseket meg fikciós költészetet.

Tuesday, 2 December 2008

Melitonis de pasca

I. Scripturam quidem Hebraici exitus [(9)] , et verba mysterii, dilectissimi fratres, audistis; quomodo Agnus immolatus est, quomodo plebs salvata est; et quomodo Pharao per mysterium verberatus est. Intelligite, dilectissimi, quemadmodum sit novum ac vetus, temporale et aeternum, corruptibile et incorruptum, mortale et immortale Paschae mysterium.

Vetus quidem secundum legem, novum autem secundum Verbum [(10)] ;
temporale per exemplar, aeternum per gloriam [(11)] ;
corruptibile propter victimam pecudis, incorruptibile propter Domini vitam;
mortale propter sepulturam, immortale propter resurrectionem;
vetus quidem lex, novum autem est verbum.

Temporale [1134B] [(12)] exemplar, sed sempiterna [(13)] est gratia;
corruptibiles oves [(14)] , incorruptibilis Dominus.

Nam [(15)] comminutus ut agnus, sed resuscitatus ut Deus. Etenim ut ovis ad victimam ductus est, sed non erat ovis; Et sicut agnus sine voce (Isai. LIII, 7), sed non erat agnus. Illa enim in figura fiebant, haec verius reperiuntur. Pro agno enim Dominus factus est, et pro pecude homo, homo autem Christus, in quo capiunt omnia. Esaias autem ait: Sicut ovis ad occisionem ductus est, et sicut agnus coram tondente se, sine voce, sic non aperuit os suum. In humilitate judicium ejus sublatum est. Generationem autem ejus quis enarrabit (Ibid. 7, 8)? Multa quidem et alia plurima a prophetis praedicta sunt, in Pascha [(16)] , mysterium Jesu Christi, cui gloria in saecula saeculorum. Amen.

[1134C] II. Ipse enim adductus ut agnus, et occisus ut ovis, veluti ab Aegypto, nos a mundi cultu [(17)] redemit, et salvavit nos de manu diaboli, quasi de manu Pharaonis; et consignavit animas nostras proprio spiritu, et membra corporis nostri suo sanguine pretioso. Hic est qui confusione mortem induit, et diabolum in planctum [(18)] constituit. Hic est qui iniquitatem percussit et injustitiam, sicut Moyses Aegyptum sterilitate [(19)] damnavit. Hic est qui nos eripuit de servitute ad libertatem, de tenebris ad lucem, de morte ad vitam, a tyrannide ad regnum perpetuum. Hic est qui in multis multa sustinuit; hic est qui in Abel occisus est, et in Isaac pedibus colligatus est, et in Jacob peregrinatus est, et in Joseph venundatus est, et in Moyse [(20)] obvolutus est, et in amne a matre expositus, [1134D] et in agno jugulatus, et in David persecutus, et [1135A] in prophetis exhonoratus. Hic est qui in terra sepultus est, et resurgens a mortuis ad coelorum excelsa conscendit. Hic est agnus sine voce; hic est qui de grege assumptus est ad victimam, qui vespere immolatus est, qui nocte sepultus est. Hic est Jesus Christus Dominus noster qui resurrexit a mortuis, et de inferiore sepulcro hominem resuscitavit ad vitam. Hic itaque in medio Jerusalem interemptus est. A quibus? Ab Israel. Quam ob causam? Quia claudos eorum curavit, et leprosos mundavit, et caecos illuminavit, et mortuos suscitavit.

III. Quid fecisti [(1)] , Israel, tam novam injustitiam? Ignobilitasti eum qui te nobilem fecerat; ignominiasti eum qui te glorificaverat; reticuisti eum qui te praedicaverat; occidisti eum qui te vivificaverat [(2)] . Nonne [1135B] scriptum est: Non effundas sanguinem innocentem, ne pessime moriaris (Jer. XXII, 3)? Ergo, inquit, Israel, hoc fecisti [(3)] , quia pati eum oportuit (Act. XVII, 3). Erras, o Israel, cum taliter sapis. Pati eum oportuit, sed non per te; oportuerat eum contumeliis affici, sed non per te; oportuerat eum in cruce [(4)] suspendi patibulo, sed minime per tuam dexteram fieri debuit. Hac, o Israel, voce ad Dominum clamare debueras: O Domine, si voluntas tua ita decrevit ut tuus Filius patiatur, sed minime per me patiatur. Plane ab alienigenis [(5)] dijudicetur; ab incircumcisis, a quolibet tyranno clavis configatur. Absit ut per me hoc piaculum perpetretur. Hac, o Israel, voce, proclamare minime voluisti, nec inferre in Dominum tuum manus proprias pepercisti. Non es [(6)] veritus [1135C] opera ejus; nullam tibi incussit verecundiam [(7)] cum manus arida proprio corpori restituta esset incolumis. Neque cum obturati oculi patefacti fuissent, nec cum dissoluta membra per ejus consolidata sunt vocem. Sed neque recens illud erubuisti miraculum, quod jam quatriduanus [(8)] mortuus ad vocis ejus imperium de sepulcro surrexit.

IV. O Israel, tanta mirabilia Christi vidisti, et semper in infidelitate permansisti. Te [(9)] quidem, universa haec praetervolans, ad necem Domini [(10)] praeparasti. Parasti ei acutissimos clavos, testes mendaces, fel quoque et gladium, ut homicidae latroni. Intulisti etiam verbera ejus corpusculo, et in capite ejus coronam spineam posuisti, et manus ejus illas bonas, quae te de humo plasmaverant, vinculis colligasti; et [1135D] bonum illud os ejus, per quod tu cibatus es vita, e [1136A] contrario [(11)] felle cibasti. In magna diei festivitate tuum Dominum peremisti. Et tu quidem epulis fruebaris, ille autem famis patiebatur esuriem; tu bibebas vinum et panes edebas, ille autem fel et acetum; tu eras splendidus corpore, et ille confectus [(12)] moeroribus; tu exsultabas, et ille tribulabatur; tu psallebas, et ille dijudicabatur [(13)] ; tu choros ducebas, et ille in tumulo condebatur [(14)] ; tu quidem in mollitie strati jacebas, ille autem in sepulcro et loculo. O Israel impiissime, quid hanc novam injustitiam perpetrasti? Novis [(15)] tuum Dominum subjiciens passionibus peremisti, dominatorem [(16)] tuum, factorem tuum qui te honoravit, qui tibi Israel nomen imposuit. Tu autem Israel nequaquam inventus es, neque vidistit [(17)] Dominum, nec Deum intelligere voluisti.

[1136B] V. Nesciebas, o Israel, quoniam hic est primogenitus Dei, qui ante luciferum genitus est? Hic est, qui te in Aegyptum perduxit, atque ibi te conservans alimentum exhibuit. Hic est, qui ad te transmissus est, qui patientes tuos curavit, qui mortuos suscitavit. Hic est, in quem inique gessisti, quem trucidasti. Hic est, quem vendidisti. Idcirco, o Israel, quia [(18)] super Dominum non contremuisti, impugnatus ab hostibus contremuisti. Super Dominum non formidasti, super Dominum non ejulasti [(19)] , super mortuos filios ejulasti. Quia [(20)] dereliquisti Dominum, nec invenieris ab eo; allisisti Dominum, et tu quoque ad terram allideris [(21)] . Et tu quidem jaces in terra, ille autem surgens a mortuis transvectus est ad altitudinem coeli [(22)].[1136C] VI. Nunc ergo venite, universae familiae hominum, qui estis commixtae [(23)] delictis, et remissionem accipite peccatorum. Dicit enim vobis Dominus [(24)] : Ego enim sum vestra remissio, ego pascha salutis, ego agnus, qui pro vobis sum jugulatus [(25)] ; ego vestra redemptio, ego vita, ego vestra sum salus, ego vestra resurrectio. Ego vester sum rex, ego vos resuscitabo per dexteram meam. Hic est Dominus noster, qui fecit coelum et terram; qui in ligno suspensus est, qui in terra sepultus, qui resurrexit a mortuis, ascendit ad celsa coelorum, et vivit et regnat cum Patre et cum Spiritu sancto in saecula saeculorum. Amen.


A szöveg görög eredetijének magyar fordítása az ÓKER 8-ban.

Dramatizált diagramm

1106, Péter-Pál napja. A zsidó és iszlám kultúrában egyaránt járatos Moses Sephardi rabbi, az aragóniai király udvari orvosa felveszi a kereszténységet Huescában.* A keresztséggel új nevet is választ: Petrus, az apostol után, és Alphonsi, királyi patrónusa tiszteletére. 1130 után,1140 körül hal meg.

Petrus egyik fontos és a korban gyakran másolt műve egy apologetikus írás, a Dialogus. Ebben a keresztény Petrus a zsidó Mózessel vitázva magyarázza el a kereszténység tanításait. Közben rengeteg dolog kiderül a korabeli zsidó vallásról is -- emiatt a mű a latinul olvasó keresztények számára az egyik fő forrás a korabeli zsidóságról.

A 6. fejezetben Petrus az egyik legfőbb keresztény misztériumról, a Szentháromság tanáról beszél Mózesnek. És elmondja, hogy a tetragrammaton, vagyis a IHVH istennév a Háromságot magába foglalja. Ehhez rajzol egy diagrammot is.



Ezek a fejtegetések majd megjelennek Joachim de Flore (d.1202) műveiben is. Ő is megrajzolja a saját diagrammjait (egy egész könyvnyit). A téma nála már történetteológiai gondolatokkal dúsul fel.



A császárpárti firenzei államférfit és politikust, Dante Alighierit 1302-ben politikai okok miatt száműzik Firenzéből. Akkor és ott a pápapártiak voltak hatalmon. Dante old-school államférfiúként nem vállalatbirodalommal és KFT-kkel, hanem humanista és filozófiai műveltséggel rendelkezett: számüzetésében megírja a Commediát, ahol irodalmi bosszút áll az ellenpárton. Valószínű (mondja Tondelli és Reeves), hogy a mű megírásakor látta Joachim színes könyvét. Nem a benne lévő (kevéske) szöveg ragadta meg, hanem a képek. És e képek egy része, szóba áttéve, feltűnik a Paradiso-ban, pl. XXXIII, 115sqq. Babits sajátos fordításában:

115 a fénysűrű mögé, a tiszta mélybe
három kör áradt, élesen kiválván,
háromszín és egy átmérőjű térbe.
És egy a mást, mint szivárványt a szivárvány,
tükrözte föl, s e kettő lehelése
a harmadik, belőlük egyre szállván.
Vagyishát

115 Ne la profonda e chiara sussistenza
de l'alto lume parvermi tre giri
di tre colori e d'una contenenza;
e l'un da l'altro come iri da iri
parea reflesso, e 'l terzo parea foco
120 che quinci e quindi igualmente si spiri.
..
Quella circulazion che sě concetta
pareva in te come lume reflesso,
da li occhi miei alquanto circunspetta,

dentro da sé, del suo colore stesso,
mi parve pinta de la nostra effige:
per che 'l mio viso in lei tutto era messo.

Ezt a szöveget az angol klasszicista művész, John Flaxman, így gondolja majd el (neki nincsenek középkori kéziratok a keze ügyében):






* Huescában tanított Baltasar Gracián is filozófiát az 1630-as években.

Monday, 1 December 2008

The moral of the story

Bizonyára mindenki tanult már médiaismeretet, vagy szociálpszichológiát, vagy retorikát, vagy kommunikációt. Nézzük, hogyan alakul át az információ, mire ideér hozzánk -- az átlagos, magyarul olvasó olvasóhoz, aki a világ híreit a magyar (és valamitől bizonyára független) villanyos bulvármédián át kapja. Daily Telegraph vs Index. hu.


Van egy bencés apát Angliában, akinek a híre bekerült a magyar médiába is, mivel kritikával illeti a Disney céget. Nehéz eset. Ugyanis az apát elég jól kommunikál: közérthetően és meggyőzően is beszél (mielőtt szerzetes lett, volt osztályfőnök is). Nézzük, hogy ebből mit hoz ki az angol és mit a magyar bulvár. Előrebocsáthatjuk: az apát alapjában semmi olyant nem mond, amit ne mondhattak vagy mondtak a 4. század óta azok a keresztény szerzők, akik fontosnak tartották az önismeretet és az emberi méltóságot; az általa adott civilizáció-kritika meg egyáltalán nem szokatlan.

Nézzük a szöveget. A kirívó különbségeket jelölöm, és kommentálom.


0) A cím.
"A Disney megrontja a gyerekeket" [1]
"Disney accused by Catholic cleric of corrupting children's minds"

[1] Magyarul a "megront" kb. a "sexual abuse" szinonímája, elég egyértelműen szexuális jelentésű szó. A fordító meghamisítja az üzenetet -- ráadásul a címben.


1)
"In a guide to helping people find happiness, the abbot, who starred in the hit-BBC series The Monastery, warns that society is in danger of losing its soul because of growing consumerism and the decline of religion. "

"A társadalomból kiveszik a lélek az anyagi javak hajszolása és a vallás hanyagolása miatt, kesereg [2] Christopher Jamison, akit a The Monastery című sikeres BBC-sorozatból ismer a brit közvélemény."

[2] Nem kesereg, hanem figyelmeztet, nem hanyagolás, hanem hanyatlás, nem javak hajszolása, hanem fogyasztói szemlélet. Apró megfigyelés: az Index reklámbevételekből tartja el magát.


2)
"Fr Jamison, who has been tipped as ... the next Archbishop of Westminster, targets the behaviour of Disney in particular, which he says is "a classic example" of how consumerism is being sold as an alternative to finding happiness in traditional morality. While he acknowledges that Disney stories carry messages showing good triumphing over evil, he argues this is part of a ploy to persuade people that they should buy Disney products in order to be "a good and happy family". "

"A Disney azt sugallja, hogy ha nem veszik meg a termékeiket, akkor nem lehet boldog a család, mondja az apát, aki Westminster következő érseke is lehet."

Az apát nem ezt mondta. Egy kulcsmondat kimarad a magyarból: a fogyasztás mint a hagyományos boldogság marketingelt és eladott alternatívája mostanában.


3)

"The message behind every movie and book, behind every theme park and T-shirt is that our children's world [1-2] needs Disney," he says. "So they absolutely must go to see the next Disney movie, which we'll also want to give them on DVD as a birthday present. They will be happier if they live the full Disney experience; and thousands of families around the world buy into this deeper message as they flock to Disneyland."

„Minden könyv, film, élménypark és póló mögött az az üzenet, hogy a gyerekeknek Disney-re van szükségük - teszi hozzá. - Ezért muszáj megnézniük moziban a következő Disney-filmet, a szülőknek meg ezt kell megvenniük nekik dvd-n a születésnapjukra. Családok ezrei dőlnek be ennek a mesének, amikor ellátogatnak Disneylandbe.”

[1] A gyerekek világáról beszél, amiben a fantáziának is nagy szerepe van (ez az angol cikkből kiderül), nem csak a gyerekekről. [2] Az apát általános alanyt használ (Tsz /1), magát is beleértve: nem külső kényszerről beszél, hanem az agymosásról. To flock: nem látogat, hanem mint a birkanyáj (flock) odagyűlik.

4)
"Where once morality and meaning were available as part of our free cultural inheritance, now corporations sell them to us as products." -- Ezt véletlenül jól fordítja a magyar, de épületesnek láttam idemásolni az eredetit.


5)
"This is basically the commercial exploitation of spirituality," he says, adding that as a result Disney and other corporations "inhabit our imagination". "Once planted there they can make us endlessly greedy. And that is exactly what they are doing."

No ez már nincs benne a magyar szövegben. A cégek a képzelőerőnkre hatnak -- ott laknak, beleeszik magukat a képzelőerőbe. És végtelenül kapzsivá tehetnek minket.

Az apátról tudható, hogy most -- a 21. század elején, a pénzügyi válság közepén, a Föld nyersanyagkészleteinek a végén, miközben kutyusokat löknek az utcára és az ember megöli az állatot, hogy megehesse-- ez az ember teljesen anakronisztikus módon úgy gondolja: van olyan, hogy a kapzsiság (avaritia), és az az egyik főbűn a hétből; ráadásul azt gondolja, hogy ez összefügg a képzelőerővel (és a tudatos lét feladásával). Az etika és az esztétika találkozása a plázában.


A képzelőerő kontrollálása hagyományos gondolat a morálfilozófiában és -teológiában. Ezt írja Gracián -- aki időnként maga is elképesztő eszközökkel ragadta meg a hallgatósága figyelmét (Oráculo, 24, ford. Gáspár):

"Mérsékeljük fantáziánkat. Hol tartsuk féken, hol engedjük szabadjára, mert egész boldogságunk tőle függ. Még az okosságot is szabályozza. De zsarnokságra hajlik, és nem éri be a szemlélődéssel, hanem cselekszik, hatalmába keríti az egész életet, és szeszélye szerint hol élvezetessé, hol terhessé teszi. Békétlenné vagy elégedetté tesz önmagunkkal, némelyeknek folytonos szenvedést tár elébe, és házi hóhérjává válik a balgáknak; másoknak boldogságot és jó szerencsét mutogat vidám kábulatban. Mindenre képes, ha józan önfegyelem nem zabolázza."

Sunday, 30 November 2008

Klasszikusok popritmusban 1

Mi Atyánk, ki vagy a Mennyekben,
mondd csak, melyik ajtón menjek be?




A halálugrás végén
a túlvilági tévén
majd rólad szólnak a hírek,
veled van tele a sajtó.
Aki a pokolra kíván jutni,
annak balra a második ajtó.



Conques. A képek magyarázata: a német Wikipaedia, "Sainte-Foy (Conques)".


"Septem sunt vitia: superbia, invidia, iracundia,
acidia, scilicet taedium mentis cum tristitia,
avaritia, gastrimargia, luxuria;
a quibus derivantur omnium delictorum inquinamenta."

A képek Nick in Exsilio fotói a flickr.com-ról.
Továbbá Jaufre Rudel nagyon jó fotói ugyanott.



Seemingly Unrelated

Heidegger. A Spiegel-interjú. Magyarul. Angolul. Egyelőre.
Pajor Tamás. Wan2-interjú. Magyarul.


Saturday, 29 November 2008

Apoc 12


Ms London British Library Add. 11695, c.1100.
Egy jellemző Beatus-kézirat. Apokalipszis-kommentár, képekkel. Silosban másolták.

Ajánlott olvasmány magyarul: McGinn, Bernard. Antikrisztus. Budapest: AduPrint, 1995.

A csillagos ég felettem

„A legközelebbi a Rák, ti. a mi lakható zónánk és a száraz zóna határán; aztán ferdén leereszkedik az Oroszlán, aztán a Szűz, aztán a Mérleg, ami a száraz zóna közepén van; ezen túl van a Skorpió; aztán a Nyilas, aztán a tőlünk legtávolabbi Bak. Azután ferdén emelkedve van a Vízöntő, aztán a Halak, aztán a Kos; a száraz zóna közepén a Mérleg, amivel szemben felfelé van a Bika, aztán az Ikrek, aztán a Rák.” -- mondja G de Conchis a Philosophiában.*


A 12 jegy akkor is közismert volt. A korabeli természetrajz-könyvek törzsanyaga: a Nap éppen egy év alatt járja végig az állatövet, és a 12 hónap és a 12 csillagjegy közvetlenül megfelelt egymásnak. A 12-13. században igen gyakori, hogy a gazdagabban diszített templomokon együtt szerepelnek a 12 hónap munkái és a 12 csillagjegy: ezt látjuk pl. Chartres-ban és sok más helyütt.
Ez a kép Chartres nyugati homlokzatának egyik oldalkapuját mutatja. Témája Krisztus mennybemenetele: a tympanonban 2 angyal közt ezt látjuk. Alatta (a lintel nevű részen) 4 angyal és 10 apostol. Kétoldalt (a voussoir-nak nevezett részen) a hónapok munkái és az állatövi jegyek.

Aztán a 12 jegyre orvosi teóriák is épültek -- bár ehhez arabból fordított orvosi irodalomra is szükség volt. Ez aztán feldúsulva tovább él a reneszánsz korában is, és még tovább. A 12 jegy leosztása a testre valahogy így néz ki (1399):



Száz év múlva (1480) meg így:


Emitt meg Keresztelő Jánost és János evangelistát, meg a két orvosszentet, Kozmát és Damjánt látjuk, középen egy segédeszközt az érvágás időpontjának megállapítására.




További ---

0) A chartres-i kép forrása: a Pittsburgi egyetem nyomasztóan részletes fotódokumentációja Chartres-ról, az értelmezés meg Male-től való, aki a többi portálról is ír.
1) Ezek a csodás kódex-képek a British Library kkori asztrológiai oldaláról származtak ide. Érdemes végignézni ott mindent. Például Bodies of knowledge.
2) Pittsburgh: ugyanott Vézelay bencés apátságáról is fotók, a híres oszlopfőkről is. Valamint igen bő és érdekes képanyag Pittsburghról (hajdani nehézipari-vasipari központ).