Gyakorlati rész.
A mai nap különösképp azok jelentek meg, akik se körlevelet nem kaptak, se az előző alkalommal nem voltak jelen. Az oktató némiképp zavarba jött a hiányzó tömegek (kb. 17 fő) miatt (közülük ca.3 fő jelentette be távollétét előzetesen), megállapította, hogy újra el kell ismételnie az egy hónappal ezelőtti bevezetés-félét és kezelnie kell újra az adminisztrációs problémákat, megjegyzéseket fűzött az ismeretlen és sose látott emberek által írt gyenge dolgozatok értékelésének kölcsönösen kényelmetlen szituációjára, majd a 2. órára valódi szemináriumi méretűre csökkenő seregletnek megtartotta az órát.
Tartalmi rész.
0. Gyakorlati megjegyzések. A kör-email reménytelensége és a rejtekhely mint biztos postaláda. A forrásokhoz való hozzáférés tárgyalása. JSTOR, Books.google.com, OPAC. A halott Dindimi és a rejtekhely. Dolgozati határidő: utolsó óra / utolsó hét (dinamikusan alakul).
1. Tematikus részek. 12. és 13. szd. Latin nyelv: források. Tanult nyelv. Konnotációk és "gyári" intertextualitás. A 19-20. szdban kitalált és érvényes fogalmak alkalmatlansága a kor leírására. Írásbeliség és egyház. Klerikus / clericus: mint létmód és mint titulus (xiii) -- az egyetemi hallgatók státusaként is. A "monasztikus olvasás" > ld. Ivan Illich, A szöveg szőlőskertjében (kicsit nosztalgikus álmodozás, de bevezetésnek jó).
2. 1108: Guillaume de Champeaux kivonul és ágostonos kanonoki közösséget alapít. A korabeli Párizs > ld. Abaelardus, Hist. Cal. Monasztikus rendek: OSB, OCist, és helyük a korban > ld. Southern. Az ágostonos kanonokok: jellemzőik > ld. Southern. Sajátos spiritualitás > ld. Bynum, rejtekhely. A korabeli iskolák. Dialektika > ld. Aristo. Hermeneutika, Kategóriák. Abaelardus mint a dialektika tanára. A karrier lehetőségei. A teológia intézményeinek különbsége: xii eleje, xii. második fele, xiii. első fele. Kolostori iskola, katedrális-iskola, vándortanítók vs Universitas. Az egyetem mint auktoritás. Teológiai cenzúra: kontinuitás, konszenzus és annak megtörése. A filozófia mint olyan. A teológia mint tudás és e tudás rendszerezése > ld. Leinse, U. Kísérletek. Az auctoritas és a sententia. Szentenciáskönyvek, summák. Petrus Lombardus > ld. Panofsky, Gótikus építészet... erősen vitatható, de meghatározó szerepű elképzelés. 13. szd: a teológia mint tudomány, Aristo. nyomán > ld. Leinsle!
3. A viktorinusok és a kontextus > ld. Bevezetés RSV. Az "iskola" szó több jelentése. 1. Hugo, kb. 1120s-1141. Művei. Magister. Az areopagitai korpusz > IET 2. Későbbiek: Richardus, Achardus, Adam (liturgia, sequentie) > ÓMS. Mások: Abaelardus és iskolája > ld. Sic et non prologus és művei. Chartres: pl. Thierry de Chartres (Teodericus), William of Conches. És a ciszterciek > ld. megint Southern: egy szervezett rend, saját "esztétikával" és doktrínákkal. Szt. Bernát > pl. Ruh. Guillaume / Wilhelm de /von St.-Thierry > Ruh. Az ortodoxia védelmezői. A 13. szdi areopagita-reneszánsz és Thomas Gallus.
4. A szünetben kollokvium Heidegger és a filozófia kapcsán. Az oktató morális és elméleti problémákat vetett fel a H-féle filozófia-koncepció kapcsán, a kommunikálhatósággal érvelve az ezoterizmus-vallásos beszédmód ellenében. Heidegger nemzetiszocializmusa > On Heidegger's Nazism and Philosophy, Tom Rockmore nem szerepelt az érvek közt.
5. A folytatásban szó volt Keresztes Szt. Jánosról, az affektív misztikáról, a MT latin értelmezéséről, a szeretetről mint megismerőerőről, az antropológiai modellekről (Boethius is), a viktorinus teológiáról (ha van olyan), a 13. szd. teológiai lingua francájáról és az odavezető paradigmaváltásról, Dante Can Grande-leveléről és a benne javasolt olvasmányokról, a korai ferencesekről és a misztikus élményről.
Jövő órára olvasandó anyag: Didascalicon I.kv, a kommentárokkal.
Az órán hivatkozott, ajánlott és ismerni való szövegek
Források magyarul:
Abaelardus, Szerencsétlenségeim ttnete.
Dionysius Areopagita, MT és HC in Vidrányi Katalin, szerk., Az isteni és az emberi természetről. 2. köt. Atlantisz, Budapest, 1994.
Dante, levele Can Grande della Scalához. Paradicsom.
Bonaventura, A lélek zarándokútja istenhez. in: Szent Bonaventura misztikus művei. (Budapest : SZIT, 1991.) 31-72.
Boethius, A filozófia vigasztalása. Ford. Hegyi György. Európa, Budapest, 1979.
Richardus de S. Victore, A frigysátor ... allegóriája (online)
Irodalom:
Vidrányi Katalin, Krisztológia és antropológia. Összegyűjtött írások. kiad. Geréby Gy., Molnár P. (Budapest : Osiris, 1998.)
von Ivánka, Endre. "Hugo de Balma és a misztika elméletének története a XII. századtól a XVI. századig." Theologia 6 (1939): 58-65, 112-21. (Keresztes Szt. Jánoshoz és a többi népnyelvihez)
Southern, Richard William. A nyugati társadalom és egyház a középkorban. Budapest: Gondolat, 1987. (alapmű)
Ruh, Kurt. A nyugati misztika története I, a vonatkozó részek.
Leinsle, U. A skolasztikus teológia ttnete. Osiris.
Panofsky. A gótikus ...
Eco, U. Művészet és szépség... (kérdés: mennyire hasznos ez a kötet?)
Kuhn T.: A tudományos forradalmak szerkezete (pl. Gondolat, 1980)
Ivan Illich, A szöveg szőlőskertjében.
No comments:
Post a Comment